38840. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó erőgép

szereive, kerületén pedig (11) nyílásokkal ellátva. A (2) szivattyú falában továbbá (12) szívónyílátok is ki vannak képezve, melyek akkor, mikor azokat a dugattyú el nem födi, a (2) henger egyik vagy másik végét a gázbevezetéssel kapcsolják. Hogy a gázbevezetést — mint az kétütemű gépeknél szükséges — késleltethessük, a (9) dugattyú löketének egy előre meghatározott pontján, melyet a gáz kalorikus értékének megfelelően választunk meg, a (12) nyílások előtt halad el és így a -gáz útját elzárja. A dugattyú további mozgásánál a gáz az önműködő (8G) szelepeken az egyik vagy másik (5) illetve (6) gázkamarába és innen a gépágyon és a mótorhenger palástjában kiképezett (20, 21, 22) csatornákon a (19) mótorhengerbe meg. Ennek megfelelően a csatornáknak a hengerfejben kiképezett csatornákhoz való csatlakozási helyre egy síkban esik a (19) hengernek a hengerfejekhez való csatlakozása helyével. Ennek az elrendezésnek következtében a mótor hossza csökken, a szelepekben és csatornákban a súrlódás éá lefojtás következtében föllépő munkaveszteségek kisebbednek, tehát a mótor munkabírása növekedik. Motorom szabályozása annak következ tében válik tökéletesebbé, hogy a kettőshatású (2) gázszivattyú két végét egy (24) mellékcsatorna köti össze, melyben a (26) szabályozó hatása alatt álló (25) fojtószelep van bekapcsolva. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a gáztöltés egy része a másik kamarába mehessen át. A két levegőszivatytyút hasonló mellékcsatorna útján kapcsolhatjuk egymással, mikor a vezetékbe ugyancsak fojtószelepet kapcsolunk be. Lehet azonban a fojtószelepet a fővezetékbe is bekapcsolni és a szabályozóról hasonló módon működtetni. Belső el égésű motorok bebocsájtószelepeit eddig bütykös tárcsák segélyével vezérelték, mely tárcsákat a gép főtengelye mellett alkalmazott és erről alkalmas módon hajtott melléktengelyre ékelték föl. Ez a melléktengely és az arra ékelt bütykös tárcsák a találmány szerint annak következtében válnak fölöslegesekké, hogy a (27) bebocsájtószelepeket (1. és 6. ábra) különleges módon alakított (28) gördülőemelők működtetik, melyek a (27) szelepeket az ezeket rendszerint zárni törekvő (29) rúgók hatása ellen lenyomják. A két pár (28) emelőt egy (30) rúd köti ösBze egymással hajtásukra a (33) forgattyústengelyre ékelt (32) excenterkorongok (31) hajtórúdjai szolgálnak. Ennek következtében nemcsak a melléktengely és az ennek hajtására szolgáló áttevés marad el, hanem a szelepek működése is pontosabbá válik és a szelepek záródása hosszabb idő alatt történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégéssel dolgozó erőgépeknél levegő- és gázszivattyúk, jellemezve önműködő, a dugattyúban elrendezett szelepek által, melyek ugyancsak önműködő szelepekkel fölszerelt tápláló szelepkamarákkal vannak kapcsolatban, mimellett a szivattyúhengerek öntött, csőalakú tokok. 2. Az 1. alatt védett elrendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szivattyú egyik vége meg van hosszabbítva és a szivattyú keresztfejének vezetékét képezi, míg a gázszivattyú dugattyújának kerületén hasítékok vannak és a gázhenger a gáz hozzávezetéssel kapcsolatban álló csatornákkal van fölszerelve. 3. Az 1. és 2. alatt védett elrendezés egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gáz- és levegőcsatornák a gépkeretben és a mótorhenger tokjában vannak elrendezve. 4., Az 1 —3. alátt védett elrendezéssel fölszerelt erőgép változata, azáltal jellemezve, hogy a gép szábályozására fojtó szelepek szolgálnak, mélyek a géz- vagy légszivattyú két kamaráját egymással összekötő vezetékbe vannak bekapcsolva. 5. Az 1—4. alatt védett elrendezéssel föl-