38836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hígitott alkáli lúgokban könnyen oldható gyantaszerű termékeknek gyantaolajokból való előállítására

«Chemische Revue über E^ett- und Harz­industrie» föntidézett helyének szerzője részben ugyanazon módszert alkalmazzák is, mint a jelen eljárás, mindazonáltal azok a légbehatást időnek előtte megszüntetik, mielőtt még a jelen találmány szerinti el­járás végtermékei képződhetnének, 111. mi­előtt ezen utóbbinak végcélja eléretett volna. A jelen eljárás folyamata következő pél­dákból tűnik ki. 1. 100 rész közönséges vastag gyanta­olajat erőteljes légáramlatnak keresztül­vezetése mellett előtéttel biró desztillációs edényben 165°-ra hevítünk. Emellett egy szilárd, vöröses, a rubinsellak színére emlé­keztető színű gyantának 5472 része a desz­tillációs edényben marad vissza. A termék 60° C.-on olvad, gyantasav tulajdonságaival bír és hígított ammóniákban, higított lúgban, valamint forró alkoholban könnyen olvad; hideg benzinben majdnem oldhatatlan. Egyidejűleg a párlatban 40 rész sárga sűrűfolyós olajat kapunk. 2. 100 rész kopálolajat ugyanoly edény­ben hasonló módon kezelünk és 200° C.-ra hevítünk, 66*7 rész desztillációs maradványt, szilárd, 85° C.-on olvadó vöröses barna gyantasavat nyerünk, mely higított alkáliák­ban, ammoniákoldatban, bóraxoldatban és meleg alkoholban oldható, benzinben majd­nem oldhatatlan. Párlat gyanánt 30 rész sárga, sűrű, aromásan illatos olajat nyerünk, mely 30 6% szabad savat (abíetínsavfa szá­mítva) tartalmaz. Hibás kondenzációs berendezések követ­keztében mindkét esetben a párlat egy ré­szét nem lehetett sűríteni. A nyert mennyi­ség azonban mindkét példánál nem volt quantitativ. Avégből, hogy a jelen eljárásnak különb­ségét a száraz desztillációnak ismert eljárá­sától szembetűnővé tegyük, az 1. és 2. példánál használt olajokat száraz desztillá­ciónak is alávetettük, mely alkalommal kö­vetkező eredményt kaptuk: la. 100 rész közönséges világos sárga, sűrű gyantaolaj közönséges nyomáson és 320—355° C. alkalmazásával szárazan desz­tilláltatik. Itt 43 rész desztillációs marad­ványt nyerünk, míg 57 rész olaj, mely at; eredetileg használt gyantaolajjal körülbelül egyazon konzisztenciájú,a desztillációs edény­ben visszamarad. A maradvány benzinben teljesen oldhatatlan és 360°-on túl való hevítés által teljesen desztillálható. 2b. 100 rész kopálolajat közönséges nyo­más mellett 320—355° C. hőmérsékleten szárazon desztilláluk, miáltal 46-3 r. puha, többé nem folyós, benzinben oldható desz­tillációs maradványt és 53"7 r. hígfolyós párlatot kapunk. A száraz és levegő desztilláció termékei­nek lényeges különbségei főleg az alábbi táblázatból tűnnek ki: 100 rész gyantaolaj légáramban desztillálva száraz desztillációnál közön­séges nyomás mellett -desztillálva a nyert 165° C-ig 310—355» C-ig a) párlat 40 részt 57 részt b) maradvány 54'5 részt 43 részt eredményezett a maradvány tulajdonsága szilárd .gyantasav olaj olvadási pontja 60® C — magatartása benzinnel majdnem oldhatatlan oldható szemben hidegben

Next

/
Thumbnails
Contents