38749. lajstromszámú szabadalom • Átváltó kormánymű robbanó erőgépekhez

bíró fenékkel ellátott (i) kamrában jól tömítve forog az említett íenéklapon, melynek furataihoz a (jl, j2, j3, j2) csövek csatlakoznak, mely utóbbiak viszont a kipuffogó szelepek közelében beiktatott (vl, v2,v3, v4) visszacsapó szelepekkel az egyes mótorhengerekhez vezetnek a rajzon (v4) szelep nincs föltüntetve. A (q) tolattyú körtárcsaalakkal bír, mely egy (r) nyílással van ellátva úgy, hogy ezen tolattyú körmozgása közben az egyes (1, 2, 3, 4) furatok egymásután válnak szabaddá, miáltal az (1) kamra és a megfelelő hengerek között összeköttetés létesül. Az (r) hasíték elhelyezése olyan és mérete úgy van megválasztva, hogy minden egyes (1, 2, 3, 4) furat a gyújtás után csak a neki megfelelő henger expanzió-, illetőleg égési periódusa alatt válik szabaddá úgy, hogy a motor, mivel az (i) kamra az (n) cső révén a nyomólevegő-vezetékkel áll kapcsolatban, ezen nyomólevegő segélyével, mely a hengerekbe egymásután az expanziónak, illetőleg az égésnek megfelelő löket alatt vezettetik be, forgómozgásba hozható. Ha már most a nyomólevegő bevezetésével egyidejűleg megy végbe a henger belsejében lévő gázoknak elégése, a levegő nyomásával szemben ily módon előidézett túlnyomás következtében a (vl, v2, v3, v4) szelepek működésbe lépnek és elzárják a levegő bevezetési útját úgy, hogy a mótor tovább ismert módon égéssel működik. A mótor átváltásakor természetszerűleg az (r) nyílás szögállásának meg kell változnia és pedig abban az esetben, ha a hengerek egyikének dugattyúja egy megadott pillanatban az expanzió, illetőleg a végperiódusnak megfelelő helyzetben áll és a mótor ebben a pillanatban átváltatik, az illető dugattyú ezáltal az ellentétes periódnsnak megfelelő helyzetbe (kompresszió, illetőleg kipuíf'ogó helyzet) hozandó. Ennek megfelelően az (r) nyílásnak az átváltásnál azt a furatot, mely fölött épen helyet foglal, el kell hagynia és avval a furattal kell szembe kerülnie, mely az ellentétes periódusnak épen megfelel. E célból a (g) és (h) csavarkerekek átmérői és fogaiknak hajlásszöge oly módon választandó meg, hogy a (g) csavarkeréknek a (h) csavarkeréken való eltolása, mely eltolás a (b) tengelynek az átváltás céljából eszközlendő tengelyirányú eltolása következtében jön létre, a (p) tengelynek és a (q) tolattyúnak az említett követelménynek megfelelő elforgatását vonja maga után. A leírtak alapján a mótor működésmódja teljesen világos. Ha a nyugalomban lévő motort megindítanunk kell, úgy az (n) cső és a nyomólevegő-tartány közti kapcsolatot nyitjuk, mire a mótor a nyomólevegő hatására mozgásba jön, mely levegő a hengerekben lévő gázakkal keveredik. A mótor néhány fordulata, illetőleg bizonyos szögelfordulása után a hengerekben lévő keverék meggyújthatóvá válik, mire a gyújtás be is következik és a mótor rendes körülményeknek megfelelő módon kezd dolgozni. Erre a nyomólevegő vezetéke elzárható. A mótor átváltásánál a nyomólevegővezetéket ismét nyitjuk úgy, hogy a mótor átváltásánál bekövetkező nyugalmi helyzetnek megfelelő válságos pillanatban a nyomólevegő juthat érvényre, miáltal a mótor ellenkező értelmű forgással indíttatik meg. Minthogy a (q) tolattyú csupán a mótor megindításának megfelelő rövid időtartam alatt működik, hasznosan ajánlatosnak bizonyult egy (s) rugónak vagy effélének (lásd a 4. ábrát) alkalmazása, mely rúgó az (1) tolattyúorsóra oly módon hat, hogy a tolatytyú mihelyt nincs reá szükség, tükörfölíiletéről fölemeltetik. Ugyanis az (s) rúgó feszültségének megfelelő szabályozása által elérhetjük, hogy mihelyt az (n) csövön nyomólevegő bocsáttatik be, a tolattyú ezen nyomólevegő hatása alatt a rúgófeszültséggel szemben tükörfölületen fölfekszik, míg abban az esetben, ha a nyomóievegőtartánnyal való kapcsolat megszakíttatik. az (s) rúgó a (q) tolattyút fölemeli, miáltal a tolattyúnak tükörfölületén való káros kopása elháríttatik. A tolattyút a (p) tengellyel forgásra az (1) orsójára ékelt (u) szelence köti össze, mely fölemelt helyzetében a (z) nyakba ütközik, mely oly módon van a (q) tengelyre