38711. lajstromszámú szabadalom • Keverő- és gyúrógép

- 3 kiugrások vagy toldatok alulról a (14) vezetékekbe emelhetők (lásd a 6. ábrán a szakadozott vonalakkal föltüntetett alsó helyzetet), miközben a teknő hátsó (16) toldatai a (14) vezeték középső megszakításaiba lépnek. Ha most a teknőt hátrafelé (a 6. ábrán jobbra) toljuk, akkor a (15, 16) toldatok a (14) vezetékekbe lépnek (7. ábra) és kellően betolva a teknőt szilárdan a géphez foglalva tartják. Hogy a teknő a gép működése közben a (14) vezetékekben el ne tolódjék, a (t) teknő mellső (15) toldatain és a (14) vezetékeken (17) rögzítő szögeket vagy efféléket tolhatunk keresztül. Viszont ha a teknőt az előbbivel ellenkező irányban előre (a 6. ábrán balra) toljuk, míg csak a hátsó (16) kiugrások a (14) vezetékek középső megszakításába nein jutnak, akkor a teknőt lesiilyeszthetjük s a gépről levehetjük. Ennélfogva a teknő könnyen a géphez foglalható és arról könnyen leszerelhető anélkül, hogy a teknőbe nyúló (c) keverő- vagy gyúrókarokat ezen célból le kellene venni. A (c) karok ugyanis a 6. ábrán látható helyzetben maradhatnak, melyben a teknőbe nyúlnak s a karok mozgató szerkezetét a karokkal együtt nem kell fölemelni. A teknőnek a (10) pofákról s ez utóbbiaknak az (n) gépállványról való levétele után ezen részeket a gép mellé helyezhetjük s ezzel együtt kényelmesen szállíthatjuk vagy beraktározhatjuk úgy, hogy ily módon a kisebb méretű keverő- és gyúrógépek házi és egyéb használatra is alkalmazhatók. A teknő (15, 16) toldatai tetszőleges módon pl. (a rajz szerint) szögecselés, csavarolás stb. útján erősíthetők a teknő falaihoz, vagy pedig a teknőfalak egyszerűen kiugró toldatokká hajlíthatok ki. Úgysziutén a (14) vezetékek kiképezése is tetszőleges, amenynyiben a (10) pofákon elrendezett bordák helyett pl. szuronyszerű hasítékok is alkalmazhatók. Megfordítva a (15) kiugrások a (10) pofákon s a (14) vezetékek a (t) teknőn is elrendezhetők. Természetesen a teknőt a gépre úgy is rászerelhetjük, hogy először a teknőt a (10) pofákba toljuk s azután a pofákat a teknővel együtt a gépállványhoz erősítjük. A 9., 10., és 11. ábra a teknő és a (10) pofák összefoglalásának három további foganatosítását tünteti föl. A 9. ábra szerint a (10) pofák mellső részén csak egy-egy rövid (14) vezető hasíték van kiképezve s a teknő mellső oldala ezeknek megfelelő (15) tartócsapot hord, melyek a (14) hasítékokba tolatnak. A teknő hátsó végén (16) szemek vannak kiképezve, melyek pl. közvetlenül a teknőfal anyagának kihajlítása által létesíthetők. A teknő hátsó végének rögzítésére (18) szögek vagy effélék szolgálnak, melyek a teknő (16) szemein és a (10) pofák nyílásain tolatnak keresztül. A 10. ábra szerint a (10) pofák elül és hátul (14) vezető hasítékokkal vannak ellátva, melyekbe a teknő (15, 16) tartócsapjai illesztetnek. Hogy a teknő a betolás alkalmával a (c) keverő- és gyúrókarok alatt elhaladhasson, a teknő hátsó falának (19) fölső része lecsappanthatóan és levehetően van elrendezve. A 11. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a teknőt a (10) pofák mellső és hátsó részén elrendezett s egyik pofától a másikig érő (20, 21) harántrudak tartják, melyek közül az egyik, pl. a (20) rúd szilárdan a pofákhoz lehet erősítve, míg a másik (21) rúd pl. a pofák (22) hasítékaiban eltolható lehet. A (20, 21) rudak a (t) teknőn elrendezett (15, 16) kiugrások fölvételére szolgáló mélyedésekkel vagy hornyokkal vannak ellátva s a teknőt úgy foglaljuk a gépállványhoz, hogy az egyik (15) kiugrást a (20) rúd hornyába illesztjük s azután a másik (21) rudat olyan közel hozzuk a teknőhöz, hogy a teknő másik (16) kiugrása a (21) rúd hornyába lépjen. A rudaknak a rajzon föltüntetett helyzetből való visszacsúszását (17) szögek segélyével akadályozzuk meg. Esetleg a (10) pofákon mindkét (20 és 21) rudat eltolhatóan rendezhetjük el. A 12. ábrán látható kivitel vajkészítésre alkalmazható. Ez esetben a (t) teknőbe a keverő- és gyúrókarok mozgási pályájának megfelelő alakú (23) rosta van helyezve, melyen a gyúrandó anyag áthatol.