38615. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szelep

(3)-nál rögzítenők, azt a (2) megszakítással szemben fekvő (7) pontnál rögzíthetjük, mely esetben a gyűrűs szellentyűnek (2)-nél két szabad vége van. A gyűrűs lemez (7) pontja ekkor a központos (6) csavar révén is le­szorítható. Ekkor a gyűrűs lemez a 4. ábrá­ban látható alakkal bír, amikor is a (6) és (7) pontok közötti gerinc a rugalmasságot növeli. Több ilyen gyűrűs lemez koncentrikusan helyezhető egymásba. Ilyen két réses sze­leplap az 5. ábrában alaprajzban van föl­tüntetve. Mindkét rugalmas, fölvágott (8) és (9) gyűrűs lemez egyetlen folytonos .lapos szalagból készül és vagy a (10) és (11) vé­geken vagy pl. (12)-nél rögzíttetik. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett szele­pek is több, egymásba helyezett és fölvá­gott rugalmas gyűrűs lemezből állanak, me­lyek folytonos lapos szalagot képeznek. A 6. ábrában a külső (13) gyűrűs lemez (14)-nél és (15)-nél föl van vágva és a belső koncentrikus (16) gyűrűs lemezbe megy át, mely központosán a (6). csavar segélyével van rögzítve. A 7. ábra szerinti szelep há­rom koncentrikus, fölvágott (17, 18, 19) gyűrűs lemezből áll, melyek (20) és (21)-nél föl vannak vágva és a legkülsőbb (17) gyű­rűs lemez kerületén a (22) csavar segélyével rögzíttetnek. A 8. ábrában a (23)-nál rögzített (24) gyűrűs lemez (25) kivágásokkal van ellátva és ily módon négyülőkés gyűrűs lemezzé van kiképezve. Ezen gyűrűs laphoz tartozó sze­lepülőke alakja pontozott vonalakkal van megrajzolva. Az 1. ábra szerinti szellentyűgyűrűt két egy átmérőben fekvő ponton fölvágva is képzelhetjük, miből a 9. és 10. ábrában föltüntetett gyűrűs szellentyük adódnak ki a 9. ábrán a (26, 26) gyűrűs lemez (27, 27)­nél van fölvágva. A keletkező két félgyűrű (28, 28) végei a gyűrű átmérője irányában egymás­sal össze vannak kötve és rögzítésükre a v(6) csavar szolgál. Ily módon a gyűrűs szel­lentyű két szabad véggel bír és különösen rugalmas, minthogy az összekötőgerinc is növeli a rugalmasságot. A 10. ábrában a két (26, 26) félgyűrű, amelyek (27, 27)-nél egymástól el vannak választva, a (29, 29) összekötőgerinc útján van egymással összekötve. A (29, 29) ge­rinc a (26, 26) részek közepéhez csatlako­zik; ily módon olyan gyűrűs szellentyűt kapunk, melynek négy szabad (30) vége van. Ha a (26) gyűrűs lemezt két rész helyett (27)-nél három egyenlő részre osztjuk és ezek mindegyikét a sugár irányában össze­kötjük és a központos (6) csavarral közösen leszorítjuk, akkor a 11. ábrában föltünte­tett három részből álló gyűrűszelepet kapjuk. A 9. ábra szerinti kétréses szelepből a 12. ábra szerinti négyréses szelep készíthető, ha egy második, ugyancsak két szemben fekvő (28, 28) helyen megszakított (29, 29) gyűrűs lemezt (30, 30)-nál a belső (26, 26) gyűrűs lemezhez csatolunk. Ezen elrendezés rugalmassága annak folytán, hogy a 1130-más hosszú emeltyűkaron működik, meg­felelő, még akkor is, ha a gyűrűs lemez fal­vastagsága tetemes. Hasonló módon lehet a 10. ábra szerinti foganatosítási alak alakjában ugyancsak négy vagy többülőkés gyűrűs szelepet elő­állítani. A 13. ábrában ugyancsak négyréses sze­lep van föltüntetve, amely a 11. ábra sze­rinti három részből álló gyűrűs lemezből ered. A három helyen fölvágott és a köz­pontos (6) csavar útján leszorított (26) gyűrűs lemezhez egy további (31) gyűrűs lemez csatlakozik, amely (32)-nél a belső (26) gyűrűs lemezzel van összekötve és (33)-nál föl van vágva. A 12. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál alkalmazott, fölvágott külső (29) gyűrűs lemez helyett zárt gyűrűs lemezt is használhatunk, amint az a 14. ábrában föl­tüntetett foganatosítási alaknál látható. Minthogy a (26, 26) belső gyűrűs lemezek mindkét (30, 30) szellentyűvégei azonosan mozognak, a külső zárt (34) gyűrűs lemez a szelepülőkénél párhuzamosan vagy megkö­zelítőleg párhuzamosan mozog, mi mellett tengelye körül kissé elfordul. A külső zárt gyűrűs lemez tehát a szelepülőkével pár-

Next

/
Thumbnails
Contents