38588. lajstromszámú szabadalom • Javítások rotációs erőgépeken, szivattyúkon, kompresszorokon és efféléken

- 2 — fala közötti köz szélességi méretével nagyobb a dob sugaránál. Az (a) dobon és (b) tengelyén keresztül hosszúkás keresztmetszetű hasítékok hatolnak át, melyekben acélból vagy más megfelelő anyagból való lemezkék csúsznak, melyek keresztmetszete a hasítékok keresztmetszetét teljesen kitölti; e lemezkék végei a dobból sugárirányban ki-bejárnak és eközben a (d) gépszekrény belső falához simulnak. Ahelyett, hogy, mint itt leírva van, a dobban végigmenő hasítékok, és ezek mindegyikében egy-egy lemez alkalmaztatnék, csak a dobnak közel külső részében alkalmaztatnak egymással szemben (r) hasítékok (2. ábra), melyek tehát nem hatolnak teljesen át a dobon, de mely hasítékok egymással keskenyebb hasítékok útján, vagy egy sorozat kerek, négyszögletes, vagy hosszúkás (s) csatornák útján közlekednek; mindenik külső hasítékban az ezt keresztmetszetben kitöltő (t) rúd csúszik, és e (t) rudak között az (s) csatornákban (u) rudak foglalnak helyet, melyek hossza olyan, hogy a (t) lemezek külső széleit a (d) gépszekrény belső falával állandó és szoros érintkezésben tartják. Az (u) rudak a (t) lemezkék belső széleivel vagy egyszerűen érintkeznek vagy ezeknek megfelelő üregeibe nyomulnak be, vagy végül azok végeibe becsavaroltatnak, ill. ez esetben csak az egyik (t) lemezkének csavaranyául szolgáló végébe csavar oltatnak be, s a másik (t) lemezkével pusztán érintkeznek. Nemcsak egy-egy pár (t) lemezke és (r) hasíték alkalmazható a dobban, mint ez az ábrán föltüntetve van, hanem tetszőleges számban alkalmazhatók az említett, dugattyúk vagy lapátok gyanánt működő lemezkék; a hasítékok és a bennök mozgó lemezkék fölülete továbbá sima ugyan, de néhány igen kis barázda van beléjük vágva a kenőolaj fölvételére, melyek azonban úgy vannak alkalmazva, hogy a hatóközeget a hasítékokon a dob egyik oldaláról a másikra, legalább is gyakorlatilag számba nem vehetően, át ne bocsássák. A gépszekrény belső fölülete úgy van alakítva, hogy a benne forgó (a) dob, ill. ennek (b) tengelyének középpontján át tetszőlegesen fektetett egyenesek a gép-i szekrény falát keresztező pontokon belül ! mind egyenlő hosszúak; ennélfogva aztán a (t) lemezkék a dobnak forgása közben a gépszekrény belső falával (j) középvonal mentén és ettől, mint látni fogjuk, megfelelően az egyik vagy másik oldalon állandó szoros érintkezésben vannak. A gépszekrény belső fala tehát keresztmetszetben nem köralakú, de, mint ezt már láttuk, a két (f fl) és (g gl) köríves részből s az ezek közötti görbékből áll, melyeket a következő módon kapunk (4. ábra). A (b) dob középpontjának megfelelően vele koncentrikusan (k) tárcsát helyezünk el, melynek átmérőjét legcélszerűbben úgy választjuk meg, hogy kerületének egy negyedrésze körülbelül egyenlő legyen az (a) dob és (d) fal között a (g gl) fölületnél megkívánt közzel; ha azonban aizt kívánjuk, hogy a (g gl) hossz legyen közelítőleg a dob kerületének egy negyede, úgy az alkalmazandó (k) tárcsa átmérőjének olyannak kell lenni, hogy kerületének egy nyolcada legyen a fönt említett köz méretével egyenlő. Most veszünk egy nem nyújtható (1) fonalat, és annak egyik végét a (k) tárcsa kerületének (m) pontján megerősítjük, és a fonalat aztán az óramutató mozgásával ellenkező irányban a tárcsán körülvezetve, (f) ponthoz húzzuk és itt egy pecek körül vezetve azt, végül másik végét a (k) tárcsa (p) középpontjához erősítjük. Most az említett pecekkel a fonalat megfeszítve, az (o) pecket a nyíl irányában az (f) ponttól a (gl) pontig mozgatjuk, és az általa leírt görbében kapjuk meg a gépszekrény belső falának görbéjét az egyik oldalon, míg a másik oldalon szintén ugyanily eljárással, természetesen j fordított értelemben, írjuk le azt, vagyis a két görbe a dob középvonalához képest egymással szimmetrikus. ! A (t) lemezkéknek a (d) gépszekrény ! belső falával érintkező fölületei (j) közép-1 vonaltól egyik szélük felé amennyire csak