38530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegőben és más ismert gázokban szétosztott nitrogénoxidok visszanyerésére koncentrált salétromsav alakjában
romsavvá) (II. egyenlet) alakultak és mielőtt a legmagasabb oxydációs fokukat (N2 04 ) elérték volna, amelyben az elnyeletés az I. egyenlet szerint történik, mimellett a nitrogénnek fele salétromsav alakjában köttetik le. 2. Másodsorban azt találtuk, hogy az alsóbb nitrogénoxydok ezen ujraoxydálása, habár az közönséges hőmérsékletnél önként végbe megy, a hőmérséklet fokozása (anélkül azonban, hogy 200° C-on nagyon túlmennénk) vagy alkalmas katalizáló anyagok kontakt hatása (platináit azbeszt, vasoxyd, mangánoxyd stb.) vagy végre a gázok egyszerű komprimálása útján elősegíthető. Ezen eredmény azon tényből magyarázható, liogy a hőmérséklet-fokozás és a gázok nagyobb koncentrációja, mely a komprimálással egyiitt jár, az újraoxydálási reakció gyorsítására nézve előnyösek. Ha már most ezen, különböző kezelési módok útján újraoxydált nitrózos gázokat újra érintkezésbe hozzuk kénsavval, akkor ez utóbbi által újra fölvétetnek, és pedig túlnyomóan az I. reakció értelmében. Ezen új elnyeletésnél lényeges, hogy ugyanazon szabályokat kövessük, melyeket az első elnyeletésnél betartottunk, azaz a kénsavval való érintkezést a gázokban az elnyelető edényekbe való belépésüknél jelenlévő N,04 és N2 Os oxydok elnyeletésére szükséges időre kell korlátozni és ezen elnyeletésre a nitrogénoxyd újraoxydálásának kell következnie. Kísérletek azt bizonyították, hogy ha egymásután két vagy három rendszert rendezünk el, melyeknek mindegyike egy abszorbeáló edényből és egy újraoxydáló kamarából áll, mely utóbbi szükség esetén ezen újraoxydálást elősegítő berendezéssel van ellátva, ahogy azt előbb jeleztük volt, akkor különösen addig, míg a kénsav kevéssé van salétromsavval telítve, minden nehézség nélkül elnyeletliető majdnem az összes, a levegőben szétosztott nitrogénoxyd, még akkor is, ha annak közepes tartalma nitrogénoxydokban csak körülbelül 1%-ot tesz. 3. A harmadik megfigyelés az alkalmazott levegő nedvességi fokát illeti; fölismertük ugyanis, hogy főképen oly célból, hogy a készülékek egyenletes működését biztosítsuk, előnyös ezen nedvességi fokot meglehetős pontosan szabályozni és állandóan olyan gázokkal dolgozni, melyek olyan pontosan, amennyire lehetséges, 1 gramm-molekula H2 0-t tartalmaznak 2 gramm-atom oxydok (N0,N2 03 , N2 04 ) alakjában jelenlévő nitrogénre. Ha a víztartalom csekélyebb, akkor a kénsav mindinkább telítődik nitrozilkénsavval, ami hátrányt képez, ha a nitrogénoxydokat salétromsav alakjában akarjuk visszanyerni; ha a víztartalom magasabb, akkor a kénsav lassanként liigítódik és egyidejűleg elnyelő képessége csökken, ha anitrozil kénsav egy része nitrogénoxyd képzése mellett megbontatik, amelyet ismét el kell nyeletni; azaz 2S06 NH + 2Ha O = 2H2 SO, + 2NOaH 3N02 H = NOs H + 2NO + H2 0 -f miáltal az elnyelő készülékek hatásképessége még jobban csökken. Ebből következik, hogy ha olyan levegővel dolgozunk, mely annyira telítve van nitrózos gőzökkel, hogy ezek koncentrációja olyan nagy, hogy a levegő természetes nedvessége kevesebb 1 gramm-molekula H2 0-nél grammatóm oxydok alakjában lévő nitrogénre, akkor az abszorbeáló edényekbe a kezelendő gázokkal bizonyos mennyiségű vizet kell bevezetnünk. Ha ellenben a nitrózos gőzök igen hígítottak, akkor a gázokat részletes szárításnak kell alávetnünk, mielőtt azokat az abszorbeáló edényekbe vezetjük és pedig vagy annyira lehűtjük azokat, hogy a fölös víz konzendálódik vagy pedig olyan szárítóanyaggal hozzuk érintkezésbe, melynek vízgőzfeszültsége az elérendő szárítási fokhoz képest van megszabva. 4. A negyedik megfigyelés a kénsavnak salétromsavbau való koncentrációjára vonatkozik. A kísérlet azt bizonyította, hogy abban a mértékben, amint ezen koncentráció emelkedik, a kénsav elnyelő képessége nitrózos gőzökkel szemben csökken; ezt azon ténynek lehet tulajdonítani, hogy a kénsavban lévő vízmentes salétromsav — NOs H — észrevehető feszültséggel bír N3 05 -é való
