38526. lajstromszámú szabadalom • Sejtanyagpótlék
épen ezen sejtanyaga papírgyártásra közvetlenül fölhasználható és hogy főképen mindenfajta cellulózaszármazékok előállítására, pl. a robbantószer technika számára, mesterséges fonalak vagy másfélék, kaucsukpótlékok vagy általában plasztikus masszák előállítására való alkalmazásra rendkívül megfelelő. Ezen héjanyagnak ilyen előnyös alkalmazási módja a jelen találmány szerint különösen még attól is függ, hogy az igen tiszta állapotban kapható meg. Az említett új megismerés alapján a nevezett hulladékokat megfelelő kezelésnek vetjük alá. Szükség esetén első sorban mechanikai úton a lehető legjobban elkülönítjük a rostokat a héjaktól. A következőkben leírandó kezelési mód azonban lehetővé teszi a rostoknak nyerését a héjaknak nyerése mellett, még akkor is, ha a héjak még rostokat vagy a rostok még héjakat tartalmaznak úgy, hogy a rostoknak előzetes mechanikai elválasztása a héjaktól célszerű ugyan, de nem föltétlenül szükséges és ennélfogva nem is kell a mechanikai elválasztási munkát nagyon alaposan foganatosítani. A gyapotmaghéjakat a jelen találmány céljaira alkálival, erre valamely oxidáló szerrel (célszerűen permanganáttal) és ezután kénessavval (sósav és szulfit, illetve biszulfit) kezeljük ós rákövetkező klórkezelésnek (pl. klórmésszel vagy más effélével) vetjük alá. Ezen eljárást a következő módon hajthatjuk végre: A gyapotmaghéjakat alkálilúgban (pl. nátronlúgban, mely a gyapotmag eredetéhez képest 3—10 Bé. erős lehet), célszerűen néhány órán át gőzzel, nyitott edényben vagy nyomás alatt is, főzzük. A főzőfolyadékot eltávolítjuk és a visszamaradt tömeget vízzel kimossuk. A mosott terméket permanganatfiirdőbe tesszük, mely káliumpermanganat alkalmazása esetén 1000 1. vizes oldatban kb. 1 kg. káliumpermanganátot tartalmaz és itt rövid ideig (kb. 30 percig) kavarás mellett közönséges, kb. 20°-nyi hőmérsékletnél, kezeljük. A ka várást tetszés szerinti módon végezhetjük, emellett különösen előnyös levegőnek, oxigénnek vagy más effélének átfuvatása. Ezen fürdőből a tömeget, anélkül, hogy kimosnók, kénes savfürdőbe visszük át, mely célszerűen 1000 l.-re mintegy 6 kg. sósavat (kb. 20° Bé.) és mintegy 14 1. kb. Bé-s biszulfitoldatot tartalmaz. Ezen fürdő hatását kb. 40° C-ra való melegítéssel fokozhatjuk és addig tartjuk fönn, míg egy áttetsző, porcszerű tömeg képződik. Ezen áttetsző porcszerű tömeget erre következő klórtartalmú fürdőben való kezeléssel, mely kb. 3—4% hatékony klórt tartalmaz, teljesen fehérré alakíthatjuk. Emellett a hőmérséklet (mely célszerűen nem megy 35° C fölé) és az időtartam akképen tartandó be, hogy mélyreható bomlás be ne következzék. Esetleg oldatba ment héjanyag kicsapás útján újra visszanyerhető. Ha a héj massza nagyobb mennyiségű gyapotot tartalmaz vagy pedig maghéjtartalmú gyapotot dolgozunk föl, amilyet pl. a hulladékoknak rosttömegre és maghéjtömegre való mechanikai fölbontás útján kapunk, akkor a klórfürdőben való utólagos kezelés általában nem szükséges. Úgyszintén ekkor gyöngébb alkálifürdőt is keli használni; ez esetben pl. elegendő 1—2° Bé. erősség. Hasonlóképen a kénessavfürdő is gyöngébb lehet, kb. lefelé a felényi erősségig. A héjgyapot kezelése alkalmas a fonodák gyapotporának, a gyapotmagliszt tisztításánál keletkezett hulladékoknak, általában mindenfajta gyapothulladék földolgozására is. A megadott alkálikezelés folytán az anyagból és pedig nevezetesen abból, mely a gyapotmaghéjakból ered, bizonyos mennyiségű oldható anyagok átmennek az alkálilúgba és pedig túlnyomó mértékben egy vörös festőanyag, a mag fajtájához képest a legkülönbözőbb színárnyalatban, továbbá gyanta-, illetve viaszszerü anyagok. Ezen alkálikus főzőlúg neutralizálásánál ezen anyagokat csapadék alakjában kapjuk meg, mely színes lakkot képez és mint ilyen alkalmas oldószerekben, pl. éterben, terpentinben, alkoholban, benzinben, szénhydrogénben stb.