38486. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a réznek ócska bronzból elektrolytos úton történő leválasztására szolgáló elektrolyt regenerálására
— 3 és minél kisebb darabokat képez a réz. Az oxygén a rézbe csak igen lassan hatol be és a rézdarabkák fölszinén képződött vékony oxydhártyát ismételt rázás által gyakran el kell távolítani, hogy így a cuprooxyd képződésének föltételeit kizárjuk és hogy az oxydáló levegővel mindig fémes réz érintkezzék. Bronzforgácsok a rézforgácsoknál jóval könnyebben oxydálhatók, ekkor az oxygén még abban az esetben is jól behatol a forgácsok belsejébe, melyben ezek aránylag vastagok, minek oka valószínűleg az ón jelenléte, mely az oxygén átvitelét elősegíti. Bronz oxydálásnál a nemes fémek kivételével az összes a bronzban levő fémek a megfelelő oxydokká alakulnak át. Az ekként akár réz-, akár bronzforgácsok oxydálásával előállított cuprioxyd igen híg kénsav oldatban, főleg pedig az ócska bronz elektrolízisnél használt rézsulfáttartalmú kénsavbólálló elektrolytben rendkívül gyorsan oldódik. Bronzforgácsok esetében az oldásnál hátramaradó hátralék gyorsan lecsapódik, a csapadékban pedig a nemes fémek mellett csak az ón, antimon stb. oxydja van jelen. Tehát a réz-, vagy még előnyösebben a bronzforgácsok oxydálásával előállított cuprioxyd az elektrolyt regenerálására kiválóan alkalmas és pedig annyival inkább, mert az oxydálás csak aránylag kis költséget okoz, nyers anyag gyanánt pedig magát a földolgozandó ócskabronzot, vagy olcsón beszerezhető rézhulladékot használhatunk. A cuprioxydot az elektrolyt regenerálásánál a réz semmi más vegyülete vagy sója nem helyettesítheti a költségek emelkedése nélkül, amennyiben ha a bronz pörkölését folytonos, éjjel-nappali üzemben, a fakóércek pörkölésére használt Heilbig és Eischkorn-féle kemencékhez hasonló tokos kemencében végezzük, az összes költségek, tehát a munkabérek, tüzelőanyag költségei, törlesztési hányad stb. tonnánként 76.40 koronánál nem nagyobbak. Iiézforgácsok földolgozása a föntebb jelzett okokból nagyobb költségeket okoz. A föntebb jelzett módon szerkesztett kemencében az egyes tokokat egymás felett akként rendezzük el, hogy azok egymással közlekedjenek és hogy azokon az oxydálandó forgácsok fölülről lefelé, az oxydáláshoz szükséges levegő pedig ellenkező irányban menjenek át. Ekkor az oxydálást rendszeresen végezhetjük. A tüzelőanyag elégését akként kell szabályozni, hogy a fütőgázok hőfoka bevezetésük helyén közel 900°, elvezetése helyén 300° legyen. A fütőgázok ugyanabban az irányban áramolnak, mint az oxydáló gáz, azonban külön huzatokban, melyek az oxydálásra szolgáló tokokat minden oldal felöl beburkolják. A tokoknak egymás fölött való elrendezése : 1. a kemence beszerzési költségeinek minimálissá tételét, 2. a sugárzás által elvesző hő nagymérvű csökkentését, 3. a (réz-, vagy bronz-) forgácsoknak több különböző mértékben oxydálódott szakaszra való osztását, és 4. a különböző tokok fenekén fekvő forgácsoknak megfelelő nyílásokon alkalmas szerszámok használatával történő alapos fölkeverését és fölrázását teszi lehetővé. Ama költségek alapján, melyeket föntebb egy tonna bronzforgács oxydálására megadtunk, a következőkben példaképen ki fogjuk számítani azokat a költségeket, melyeket egy tonna 90°/0 rézből, 10% ónból és kevés más fémből álló bronz elektrolytos elbontására használt elektrolyt regenerálása okoz, oly föltétel mellett, hogy a regenerálásra ugyanazt a bronzot használjuk föl oxydált állapotban. A réz és ón atomsúlya alapján kiszámíthatjuk, hogy a földolgozandó bronzban levő 100 kg. ón által az elektrolyzis közben elbontott rézsulfát regenerálására 107-80 kg. réz szükséges és ha eme 107 80 kg. réz szolgáltatására 90% rezet tartalmazó bronzot használunk, 120 kg. bronzra van szükségünk. Minthogy eme bronznak — melynek súlya oxydált állapotban 135 kg. — oxydálása tonnánként 76-40 korona költséget okoz, az egy tonna bronz elektroly-