38326. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses láncfonalkiválasztó szerkezet természetes szinekben, szövőkártyák nélkül történő szövésre
rúd magával viszi, melyet egy lengő (84) emeltyű ide-oda mozgat. A (83) rúd végén két (83') nyúlvány van megfelelő hézaggal egymás mellett elrendezve, melyekbe a (82) rúd fölfelé görbített vége nyúlik. Ezáltal a (82) rúd és vele a (46) kontaktuslemez nem mozog rögtön el, midőn a (83) rúd megkezdi mozgását, hanem a (83) rúd ily módon bizonyos mértékű elősietést nyer a (82) rúdhoz képest, mely elősietés nagysága változtatható, miután (x) hézag a (83") állító csavar segélyével nagyobbítható vagy kisebbíthető. A (83) rúd egy (85) kontaktushord, melynek kontaktusai a (46) lemez kontaktusaihoz képest egy fél kontaktus nagyságának megfelelő mértékben előbbre vannak tolva, úgy hogy a (85) sínen lévő kontaktust a megfelelő (86) kontaktuspeckek korábban födik el, mint a (46) kontaktuslemez kontaktusait a hozzájuk tartozó kontaktuspeckek. A (85) kontaktussín előállítása hasonló módon történhetik, mint a (46) lemezé. A 19. ábra szerinti vázlatos föltüntetésből a (85) kontaktussín és a (46) kontaktuslemez kontaktusainak elrendezése a (24) rudak helyzetéhez viszonyítva tisztán fölismerhető. A (85) sínhez tartozó (86) kontaktuspeckek egy (Bl) áramforráshoz vannak kapcsolva (13. ábra). A kilendíthetően ágyazott (84) emeltyűt (2. ábra) egy ideoda mozgó (90) rúd hozza mozgásba, mely (90') csapokkal bír; utóbbiak egy (87) szívalakú tárcsa, excentertárcsa stb. kerületére támaszkodnak, úgy hogy e tárcsa forgása alkalmával a (90) rúd ide-odamenő hosszirányú elmozgást végez, mely a (84) emeltyűre vivődik át. A (87) excentertárcsa (87') tengelyen ül, mely (88) kötélkorongot is hord; utóbbi köré egy (89) kötél van fektetve, mely a (88) kötélkorong forgását a leadó lemezek mozgatására szolgáló mechanizmus (89') hajtó tárcsájával közli (13., 14. ábrák). A (88) kötélkorongot a (10) forgattyúrúd forgatja, mely a már ismertetett (9) kúpfogaskerék (10') csapjába fogózik (20., 21., 22. ábrák). A (86) kontaktuspeckek, melyek a (85) kontaktussínnel a kontaktust létesítik, egy (92) villában iilnek (1., 2. ábrák), mely a (83) rúdnak, ide-odamenő mozgása alkalmával vezeték-gyanánt szolgál. Az ismertetett ékalakú hengerek rendszerének működtetése azon szerkezet által történik, melyet az előzőkben leadó szerkezetnek neveztünk. E szerkezet, mint már említettük, három (127a, 12/b és 127c) leadó lemezből áll (8., 10., 27. ábrák), melyek egyetlen közös keretben egymás mellett vannak elhelyezve és egymástól elektromosan el vannak szigetelve. Az első leadó lemez a vörös részképet tartalmazza, a két másik pedig a sárga és a kék részképet. Mindegyik leadó lemezen csak ama helyek helyek vezetik az elektromosságot, melyek az előállítandó tárgy részképén a sötét helyeknek felelnek meg, míg a többi helyek elektromosságot nem vezetik, mert chrómoxydgelatinréteggel vannak födve. A lemezen három rugalmas (128a, 128b és 128c) kontaktuspecek csúszik (27. ábra) és pedig miudegyik lemezen egy-egy. Ezen kontaktuspeckek közös vezetékkel bírnak, egymástól elektromosan el vannak szigetelve és synchron mozognak a fölvevő szerkezettel, amit azáltal érünk el, hogy a (89) transzmisszió, mely a fölvevő szerkezet mozgatását eszközli, idézi elő a leadó lemezek kontaktuspeckeinek mozgását is. A három leadó lemez mindegyike egy áramforrás egyik pólusával van összekötve, mely áramforrás másik pólusához a (46) kontaktUílemezhez vezető drótok csatlakoznak (27. ábra). Föltéve, hogy az első (128a) kontaktuspecek a hozzátartozó leadó lemez középpontjában van, mely lemez pl. a vörös részképet tartalmazza, a második és harmadik kontaktuspecek a sárga, illetőleg a kék részképet tartalmazó második és harmadik leadólemez középpontjában foglal helyet. Most a következő nyolc eset állhat elő: 1. a vörös részképet tartalmazó leadó lemez középpontja az elektromosságot vezető pont a másik két leadó lemez középpontja ellenben az elektromosságot nem vezető pontok; 2. a második leadólemez középpontja vezető pont, a másik két leadó lemezé pedig nem vezető pontok; 3. a harmadik leadólemez középpontja vezető pont, a másik