38151. lajstromszámú szabadalom • Csomagoló lap fémpénz számára
Megjelent 190?. évi március lió ll-én. MAGY. -fw KIR. SZABADALMI HIYATAL SZABADALMI LEI RAS 38151. szám. vr/a. OSZTÁLY. Csomagoló lap fémpénz számára. MIHALIK SAMU BANKTISZTVISELŐ KASSÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 10-ike. A fémpénznek úgynevezett tekercsekben való csomagolása már gyakori és súlyos visszaélésekre szolgáltatott okot. Az ily visszaéléseknek elejét veendő, javaslatba hoztak már oly csomagoló lapokat, melyek a pénztekercs hosszirányában egy keskeny hasítékkal bírnak, hogy a pénzdarabok kívülről láthatók legyenek. Az ily lapok azonban a hosszú hasíték folytán igen könnyen kiszakadtak és így a gyakorlat követelményeinek nem feleltek meg. Megkisérlették ugyan ezen lapoknak ellenálló képességét az említett hasíték mentén fölragasztott átlátszó celluloidcsíkkal fokozni, a lapok azonban ekkor sem voltak elég tartósak, a celluloidcsík pedig megdrágította a lapokat és merev struktúrája folytán a göngyölítésnél igen gyakran átszakadt és megnehezítette a göngyölítést. A jelen találmány tárgya már most oly csomagoló lapok, melyeknél >őzen hátrányok azáltal vannak megszüntetve, hogy a lapokban a pénzdaraboknak kívülről való láthatóvá tétele céljából két vagy több sorban és egymáshoz képest eltoltan lyukak vannak elrendezve. Ezen elrendezés folytán mindegyik pénzdarab az egyik vagy másik lyuksorban kívülről látható anélkül, hogy az imént említett hátrányok fölmerülnének, amennyiben a lyukak a lapokat csak oly csekély mértékben gyöngítik, hogy az a gyakorlat szempontjából számba sem jöhet, A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező csomagoló lap egy foganatosítani alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a nyitott lapnak fölülnézete; a 2. ábra az ezen lapba begöngyölt pénztekercsnek fölülnézete. A papirból vagy tetszőleges más, a célnak megfelelő anyagból készített (1) lap a szokásos alakkal és a pénzdarabok nagyságának és számának megfelelő méretekkel bír. A találmány szerint már most az (1) lapban és pedig a csomagolandó pénztekercs hosszirányában fekvő két vagy több sorban a köralakú (2) lyukak vannak kiképezve. Az egyik sornak lyukai a másik sor lyukaihoz képest eltoltan vannak elrendezve és mindegyik lyuknak átmérője nagyobb, mint a szomszédos lyukak közötti távolság.' A lyukaknak ezen elrendezése és méretezése folytán a lapba begöngyölt pénztekercsnek mindegyik (3) pénzdarabja (2. ábra) az egyik vagy másik lyuksor egyik lyukán át kívülről látható