38145. lajstromszámú szabadalom • Műtőasztal
_ 4 _ A hosszgerendák mindegyik vége egyegy (il) fémrudat hord, melynek hossza az összerakott asztal váz félszélességével egyenlő. Az (il) rudakat páronként egy-egy szuronyzárat alkotó (i2) hüvely foglalja össze (12. ábra), úgy, hogy kétkét (il) rúd az asztalváznak egy fölső harántrúdját képezi. Az ily módon összerakott asztalváznak a kivánt helyzetbe való állítására az alább leírandó szerkezet szolgál. Az (el fl) hosszgerendák üregeiben elhelyezett (gl) csúszóléeek alsó oldalán (jl) fogazás van kiképezve, mely a hosszgerendára erősített (k2) perselyben helyet foglaló (kl) fogaskerékkel kapcsolódik (10. és 21. ábra). A (k2) persely egy tetszőleges rögzítő szerkezetet is tartalmaz, melynek segélyével az asztaltábla a kivánt magasságban mozdulatlanná tehető. Ezen rögzítő szerkezet mindkét irányban, vagyis úgy sülyesztés, mint fölemelés alkalmával is működésbe lép. A (kl) fogaskerekek tengelyeit egy eltávolítható (13) harántrúd köti össze úgy, hogy a két fogaskerék az (ml) kézikerék segélyével egyidejűleg forgatható el. Az (ml) kézikerék az asztalnak úgy bal, mint jobboldalára is fölilleszthető s elforgatása alkalmával az asztal fölső lapja emelkedik vagy sülyed. A (d2) és (i2) harántrudak a következő módon vannak az (a) és (b) keresztekkel összekötve: A keresztek szárainak végein, valamint a (c) csuklópontokkal átellenben egy-egy (nl) persely van megerősítve (18. és 19. ábra), mely egész hosszában meg van hasítva s megerősítési pontja közelében két villaalakú (n2) nyúlvánnyal bír (17. ábra). Másfelől a (d2) harántrudak mindkét végén egy-egy (d3) tárcsa ül (16. ábra), mely az asztalváz összerakása alkalmával az (a) vagy (b) kereszt szárának belső oldala és az (n2) villa közé illeszkedik, míg a harántrúd maga az (nl) persely üregébe fekszik. Az ily módon elhelyezett harántrudat a perselyben egy (ol) hüvely segélyével rögzítjük, mely két különböző átmérővel bír s a harántrúdon elcsúszhat. Az j (ol) hüvely bővebb része a persely megerő-i sítési helyét teljesen elfödi, míg szűkebb része magát a perselyt veszi körül (19. ábra). Hogy a (d2) harántrúd helyén maradjon, ha az asztalt ezen rúdnál fogva emelnénk föl, az (ol) hüvelyből két (o2) csap áll ki, melyek az (nl) persely megfelelő nyílásain átnyúlva, a harántrudakhoz nyomódnak (19. ábra). Hogy az (a) és (b) keresztek szétszedhetők legyenek, a keresztek szárai a külső szárhoz erősített (pl) hüvelyek segélyével vannak összefoglalva (15. ábra), melyek a belső szárak fölvételére szolgálnak. Ezen célból az utóbbiak a (pl) hüvely átmérőjével egyenlő átmérőjű nyílással vannak ellátva s a (pl) hüvelynek ezen nyílásba való illesztése után a (pl) hüvely végére (p2) gyűrűt csavarolunk, mely a kereszt két szárának szétválását megakadályozza. Az ily módon szerkesztett asztalváz fölső részére van helyezve az asztaltábla, mely az előbbi kivitelhez hasonlóan négy, csuklósan összekötött (u ul u2 u3) fémlapból áll. Hogy ezen lapok oldalirányban el ne mozdulhassanak, alsó oldalukon (sl) toldatokkal vannak ellátva (21. és 22. ábra), melyek az (el fl) hosszgerendák fölső oldalán kiképezett mélyedésekbe feküsznek. Az asztallapokat vízszintes helyzetben (t2) mozgékony kampók rögzítik, melyeknek egyik vége az asztallapnak egy fülével kapcsolódik, másik vége pedig a hosszgerenda alá nyúl s (t3) szorító csavarral van ellátva (22. ábra). Ha valamelyik asztallap lejtős helyzetbe van állítva, akkor ezen helyzetben a már leírt fémkeret vagy két csuklós (r) fogasléc segélyével tartható, mely utóbbiakat egy harántrúd köti össze egymással. Az (r) fogaslécek tetszőleges módon vannak az asztallapok alsó oldalához foglalva s fogaikkal az (el fl) hosszgerendák belső oldalain elrendezett (v2) szögekre támaszkodnak (10. és 12. ábra). Hogy két vagy több asztallap egymással szilárdan összeköthető legyen, amire bizo-