38145. lajstromszámú szabadalom • Műtőasztal

_ 4 _ A hosszgerendák mindegyik vége egy­egy (il) fémrudat hord, melynek hossza az összerakott asztal váz félszélességé­vel egyenlő. Az (il) rudakat páronként egy-egy szuronyzárat alkotó (i2) hüvely foglalja össze (12. ábra), úgy, hogy két­két (il) rúd az asztalváznak egy fölső ha­rántrúdját képezi. Az ily módon összerakott asztalváznak a kivánt helyzetbe való állítására az alább leírandó szerkezet szolgál. Az (el fl) hosszgerendák üregeiben el­helyezett (gl) csúszóléeek alsó oldalán (jl) fogazás van kiképezve, mely a hosszge­rendára erősített (k2) perselyben helyet foglaló (kl) fogaskerékkel kapcsolódik (10. és 21. ábra). A (k2) persely egy tetszőle­ges rögzítő szerkezetet is tartalmaz, mely­nek segélyével az asztaltábla a kivánt ma­gasságban mozdulatlanná tehető. Ezen rög­zítő szerkezet mindkét irányban, vagyis úgy sülyesztés, mint fölemelés alkalmával is működésbe lép. A (kl) fogaskerekek tengelyeit egy el­távolítható (13) harántrúd köti össze úgy, hogy a két fogaskerék az (ml) kézikerék segélyével egyidejűleg forgatható el. Az (ml) kézikerék az asztalnak úgy bal, mint jobboldalára is fölilleszthető s elforgatása alkalmával az asztal fölső lapja emelke­dik vagy sülyed. A (d2) és (i2) harántrudak a következő módon vannak az (a) és (b) keresztekkel összekötve: A keresztek szárainak végein, valamint a (c) csuklópontokkal átellenben egy-egy (nl) persely van megerősítve (18. és 19. ábra), mely egész hosszában meg van ha­sítva s megerősítési pontja közelében két villaalakú (n2) nyúlvánnyal bír (17. ábra). Másfelől a (d2) harántrudak mindkét vé­gén egy-egy (d3) tárcsa ül (16. ábra), mely az asztalváz összerakása alkalmával az (a) vagy (b) kereszt szárának belső oldala és az (n2) villa közé illeszkedik, míg a haránt­rúd maga az (nl) persely üregébe fek­szik. Az ily módon elhelyezett harántru­dat a perselyben egy (ol) hüvely segélyé­vel rögzítjük, mely két különböző átmé­rővel bír s a harántrúdon elcsúszhat. Az j (ol) hüvely bővebb része a persely megerő-i sítési helyét teljesen elfödi, míg szűkebb része magát a perselyt veszi körül (19. ábra). Hogy a (d2) harántrúd helyén ma­radjon, ha az asztalt ezen rúdnál fogva emelnénk föl, az (ol) hüvelyből két (o2) csap áll ki, melyek az (nl) persely meg­felelő nyílásain átnyúlva, a harántrudak­hoz nyomódnak (19. ábra). Hogy az (a) és (b) keresztek szétszed­hetők legyenek, a keresztek szárai a külső szárhoz erősített (pl) hüvelyek segélyével vannak összefoglalva (15. ábra), melyek a belső szárak fölvételére szolgálnak. Ezen célból az utóbbiak a (pl) hüvely átmérőjé­vel egyenlő átmérőjű nyílással vannak el­látva s a (pl) hüvelynek ezen nyílásba való illesztése után a (pl) hüvely végére (p2) gyűrűt csavarolunk, mely a kereszt két szárának szétválását megakadályozza. Az ily módon szerkesztett asztalváz fölső részére van helyezve az asztaltábla, mely az előbbi kivitelhez hasonlóan négy, csuk­lósan összekötött (u ul u2 u3) fémlapból áll. Hogy ezen lapok oldalirányban el ne mozdulhassanak, alsó oldalukon (sl) tol­datokkal vannak ellátva (21. és 22. ábra), melyek az (el fl) hosszgerendák fölső ol­dalán kiképezett mélyedésekbe feküsznek. Az asztallapokat vízszintes helyzetben (t2) mozgékony kampók rögzítik, melyeknek egyik vége az asztallapnak egy fülével kapcsolódik, másik vége pedig a hosszge­renda alá nyúl s (t3) szorító csavarral van ellátva (22. ábra). Ha valamelyik asztallap lejtős helyzetbe van állítva, akkor ezen helyzetben a már leírt fémkeret vagy két csuklós (r) fogas­léc segélyével tartható, mely utóbbiakat egy harántrúd köti össze egymással. Az (r) fogaslécek tetszőleges módon vannak az asztallapok alsó oldalához foglalva s fogaikkal az (el fl) hosszgerendák belső oldalain elrendezett (v2) szögekre támasz­kodnak (10. és 12. ábra). Hogy két vagy több asztallap egymással szilárdan összeköthető legyen, amire bizo-

Next

/
Thumbnails
Contents