37996. lajstromszámú szabadalom • Kupazár tartályokhoz, palackokhoz és más effélékhez

— 2 — vannak kiképezve, melyek a kupak (b) karimájának egész szélességében az (a) tárcsa élétől lefelé terjednek és az (f) rögzítő orrokat alsó, meggörbített részükkel közrefogják. Az (U)-alakú (h) bordák szárai között a (b) karima az (f) orr fölött még külön is ki van dudorodva úgy, hogy (i) púp keletkezik. Ily módon a (d) nyelvek merevsége és ellenállóképessége a váltakozó ki-és behajlások következtében nagyobb, mint a kupak egyéb részei, t. i. az (a) tárcsa és a (b) karima lapos része. A kupakzárnak valamely palackon vagy tartályon való első izbeni ráerősítésére gépet vagy megfelelő szerszámot használunk, melynek föladata először is abban áll, hogy az (a) tárcsára hatva a (c) tömítőanyagot a tartály nyílásának széléhez szorítsa és azután oldalirányból működve az (f) orrokat a palacknyak gyűrűalakú (g) hornyolásába szorítsa. A gép, illetőleg szerszám működési módjának megkönnyítésére a találmány értelmében a (h) borda alsó vagy meggörbített részén külön még egy-egy (j) púpot képezünk ki, melyekhez a gép, illetőleg szerszám pofái a (h) bordákhoz való közvetlen ráfekvése helyett fekszenek s így a bordák laposra nyomását meggátolják. Az ekként a tartályra helyezett kupak a (d) nyelvek ellenállóképessége folytán fog helyén tartatni. A kupak levételének lehetővé tételére legalább is a pofák egyikét kifelé be kell görbíteni. E célra szolgál az (e) fogantyú vagy nyelv, melyet még a hosszanti (k) borda külön is merevít. Ha az (e) nyelv alsó végét megfogjuk, vagy pedig a nyelv és palacknyak közé kést vagy bármely más rendelkezésre álló szerszámot szorítunk, akkor a nyelv annyira kifelé hajlíttatik, hogy a hozzátartozó (f) orr a (g) hornyolásból kilép. Ezáltal a kupakzár megerősítése a három pont egyikén megszűnik úgy, hogy a kupak levehető. Ha a tartály nyitása után ugyanazzal a kupakkal újra el akarjuk zárni a palackot, elegendő lesz a kupakot egyszerűen a szájnyílás fölé helyezni és kézzel annyira leszorítani, hogy az (f) kupakorrok a palack (g) hornyolásába becsapjanak. Az anyag rugalmassága folytán az (f) orrok a gyűrűalakú (g) hornyolás rézsútos fölfekvő fölíiletéhez nyomúlva ismeretes módon a kupakzárnak a tartálynyílás széle felé való lecsúszását idézik elő úgy, hogy tömítő zárás létesül. E kupakzár előnye abban áll, hogy a megerősítő nyelvek anyaga akként van formálva, hogy azok nagyobb szilárdsággal és merevséggel bírnak, mint az azokkal egy darabban álló tárcsa és karima; ezáltal azt érjük el, hogy ha a nyelvek gép vagy más megfelelően kiképzett szerszám által a palack nyakához egyszer odaszoríttatik, később önmaguktól nem engedhetnek ; a kupak levétele csakis úgy eszközölhető, ha a (b) karima és az (a) tárcsa gyöngébb, rugalmas anyagát ama helyen, melyen a nyelvek a kupak laposrészébe mennek át, kifelé görbítjük. Más szóval, míg a nyelvek ugyanoly anyagvastagságnál merevek és ellenállóképesek, addig az ehhez csatlakozó részek anyaga többé-kevésbé rugalmas. A nyelvek ezen ellenállóképessége nem szűnik meg a kupak levételénél, illetőleg újrafelhelyezésénél és csakis a (b) karima és az (a) tárcsa kölcsönöz a kupaknak bizonyos rugalmasságot, mely abban a pillanatban, mikor a kupak az (f) orroknak a tartály gyűrűalakú (g) hornyolásába való kapaszkodása által záró helyzetébe került, avagy a kupak levételénél azonnal megszűnik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kupakzár tartályokhoz, palackokhoz és más effélékhez, lefelé nyúló kupaknyelvekkel, melyek a tartálynak hornyolásába kapaszkodnak, azáltal jellemezve, hogy a (d) nyelvek mindegyike egészen behajlításokból és kidudorodásokból áll, mikor is egy befelé irányított (f) behajlás a tartálynak (g) hornyolásába kapaszkodó rögzítő orr gyanánt szolgál, az (f) orrot körülvevő, kifelé görbített (h) merevítő borda pedig száraival a kupak karimáján át egészen a lapos (a) kupaktárcsa széléig ér. 2. Az 1. alatt védett kupakzár kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (h) merevítő