37961. lajstromszámú szabadalom • Kereskedelmi ügyeleteknek a kettőskönyvvitel szabályai szerint történő följegyzésére szolgáló gép

- Á üzlet különleges igényeihez képest tetszőlegesen növelhető vagy csökkenthető. A (35 és 36) nyílások csappantyúkkal vannak ellátva, melyek rendszerint zárva vannak. Ha most könyvelést kel! végezni, azon nyílásokat, melyek ama számláknak felelnek meg, melyekben az illető tételeket följegyezni kell, egy később leírandó szerkezet segélyével szabaddá tesszük, míg a többiek ez alatt zárva maradnak. Mindegyik nyílás az illető számla címét jelző táblácskával van ellátva. Miután a könyvelő az üzletesemény közelebbi megjelölését a (3) szakasz (15 és 16) papírszalagján följegyezte, az illető tételeket rögtön följegyzi a (4) szakasz azon papírszalagjaira, melyeket nyitva talál. A (35 és 36) nyílások három-három (37, 38, 39) szakasszal bírnak. A középső (37) szakasz a számla címével vau ellátva, az alsó (38) szakasz a bejegyzések fölvételére szolgál és teljesen szabad, midőn az illető számla nyitva van, míg a fölső (39) szakasz üveglappal van befödve, mely lehetővé teszi, hogy a bejegyzett tételeket másodszor is láthassuk, ellenben meggátolja, hogy azokon utólag valamilyen változtatást tehessünk. A (37) szakaszban lévő számlamegjelölések az l.és 5. ábrákon a világosság kedvéért kis körök mellett elrendezett arab és római számjegyekkel vannak helyettesítve, mi mellett az arab számjegyek a tartozási, a római számjegyek pedig a követelési oldalnak felelnek meg, amint az az alábbi táblázatból látható: Szállítók: 1. I. Üzletfelek: 2. II. Beváltandó váltók: 3. III. Bevonandó váltók: 4. IV. Általános kiadások: 5. V. Törleszthető kiadások: 6. VI. Árúraktár: 7. VII. Bank: 8. VIII. Nyereség és veszteség: 9. IX. Készpénz: 10. X. Személyzet: 11. XI. E táblázatból látható, hogy húsz számla rendeztetett el, észrevehető továbbá, hogy úgy az általános kiadásoknál, mint a tör; leszthető kiadásoknál is a követelési oldal ; (V., VI.) hiányzik, mert a nyereség- és veszteségszámla ezen összegekkel megterhelendő. A széles (21) nyílás (5. ábra), mely mögött a (15) papírszalag az alatt lévő (16) másolópapirszalaggal együtt tovamozog, nincs csapp ntyúval ellátva, hanem a bejegyzések fölvételére szolgáló alsó (40) részén szabad, míg fölső (41) része üveglappal van lefödve úgy, hogy a már regisztrált tételek elolvashatók, anélkül azonban, hogy azokat utólag megváltoztatni lehetne. A (35 és 36) nyílásokat elzáró (42) csappantyúk (3., 6., 7. ábrák) lent (43)-nál át nem látszók, míg azok (44) fölső része átlátszó úgy, hogy még akkor is, ha a csappantyúk zárva vannak, a megelőző bejegyzés elolvasható, de meg nem változtatható. Valamely, az előjegyzési könyvbe, vagy a naplóba tévesen bejegj'zett tételnek, illetőleg a számlák tévesen könyvelt értékeinek helyesbítésére esetleg eszközlendő változtatásokat, ha a bejegyzések a nyílás szabad részét elhagyták, helyesbítő bejegyzések hozzácsatolása útján kell eszközölni. A gép födelén (45) billentyűk foglalnak helyet (5. ábra), megfelelően a kiilömböző iizleteseményeknek, melyeket a gép följegyezni képes. Külön, minden egyes billentyű mellett lévő, a födélén megerősített táblácskák jelzik a kiilömböző üzleteseményeket úgy, hogy a könyvelő könnyen megtudhatja, hogy minden egyes bejegyzéshez melyik billentyűt kell lenyomnia. Minden egyes üzleteseményt a kettős könyvvitel szabályai szerint külön számlákon kell följegyezni. Mindegyik billyentyű hosszú, függélyes (46) nyéllel van ellátva, mely a födélén keresztülmegy ós kis vízszintes (47) lemezt hord (8. ábra). Mindegyik (47) lemez mindkét végéből (48) rudacska nyúlik lefelé, melyek vagy (49) keretekre hatnak, vagy közvetlenül (50 és 51) emeltyűkre. A kereteket billentyűkkel kapcsolatban alkalmazzuk, melyek olyan üzleteseményeknek felelnek meg, melyek a külömböző számlákon följegyzendők. A megfelelő bil-