37956. lajstromszámú szabadalom • Jacquard-gépek és nyüstök pótlására való szádképző berendezés

- 2 A peckeknek a lyukakba való helyezésének megkönnyítése céljából lehet a megrajzolt és a kötéseket a lyukak osztásának léptékében föltüntető mintapapirost a dobra erősíteni; ily esetben a peckek az előrajzolt kötéspontokon erősíttetnek a papiron keresztül a dobra. A (3) peckek működésükben megfelelnek az eddig a Jacquardkártyákon alkalmazott lyukaknak, azon különbséggel, hogy ezen peckek az egyik foganatosítási alaknál közvetlenül azon segédeszközöket képezik, melyek alkalmas áttétel közvetítésével a láncfonalak emelését és sülyesztését létesítik. Az ilyen dob a szövőszék hajtószerkezetéről oly módon kapcsoltatik ismert kapcsolómű segélyével sorról sorra, hogy a peckek a dob nyugalmi állásában a láncfonalak emelését és sülyesztését végző alkatrészekre hatnak, vagyis, hogy a szádat a megkívánt időn át nyitva tartják. Az 1. ábra két peckekkel ellátott dob és pedig a fölső (1) dob és az alsó (4) dob alkalmazását mutatja. A dobok köpenye az előbb leírt módon lyukakkal van ellátva, melyekbe a (3) peckek az illető mintának (dekompozició) megfelelően rendeztetnek el. A peckek elrendezése ezen esetben azonban úgy történik, hogy a két dob, amenynyiben egymást kiegészíti, együttesen képezi a mintaismétlődést. A forgó mozgás átvitele a dobokról az (5) láncfonalakra a (6), illetve (7) emelők segélyével történik, melyek a közös (8), illetve (9) tengely körül forognak el. Ezen emelők egyik végére hatnak a (3) peckek, míg másik végükre vékony (10, 11) rudacskákat vagy drótokat erősítünk, melyek két (12, 13) helyen a drótokban alkalmazott hasítékok segélyével közös (14, 15) rudakon vannak egyenesben vezetve és (16) szemmé kiképezett végükbe egy-egy láncfonalat vesznek föl. Az ábrázolt esetben a berendezés olyan, hogy a páratlan láncfonalak folytatólag a peckekkel ellátott (4) dobról, a páros láncfonalak pedig folytatólag az (1) dobról hozatnak működésbe. Az (1) és (4) dobok peckeinek hatása az emelők és láncfonalak pontozva rajzolt helyzetei által van föl tüntetve. Látható, hogy mindkét dob emeli a láncfonalakat, miáltal fölső szád képződik. Megemlítjük, hogy a (10) sodronyok csak húzásra vétetnek igénybe, tehát zsinórokkal is pótolhatók. A 4. ábra csakis egy alsó (4) dob alkalmazását mutatja be, mely a láncfonalak emelését húzó alkatrészek segélyével eszközli. Ezen dob (3) peckei ugyanis a (17) pont körül elforgatható (18) emelőkre hatnak, melyek a (19) zsinórok segélyével vannak a láncfonalak fölött fekvő kétkarú (20) emelőkkel összekötve; ezekről vezetnek lefelé a láncfonalak fölvételére szolgáló (21) szemeket tartalmazó (22) zsinórok. Az 5. ábra oly foganatosítási alakot mutat, melynél nem felel meg minden láncfonalnak külön pecek, hanem a Jacquardszékhez hasonlóan az egyes I., II., III. mintaismétlések megfelelő fonalai a (23) rendező deszka fölé vezettetnek és a (24) hámban egyesíttetnek. A (24) hám a peckekkel ellátott (1) dobról működésbe hozott (6) emelőhöz csatlakozik. Ez esetben a dob szélessége lényegesen kisebb lehet az előállítandó szövet szélességénél, vagy pedig ezen elrendezést azért választjuk, hogy kevesebb emelő és ennélfogva kevesebb (3) pecek legyen alkalmazandó, minek folytán a peckek nagyobb távolságban állnak egymástól és így erősebbre is készíthetők. A 6. és 7. ábrák végül oly elrendezést mutatnak be, melynél két (1) és (4j dob a lánc és egymás alatt van alkalmazva. A két dob együttesen veszi föl a szövet teljes mintaismétlését és az 1. ábránál és (4) dobnál leírt módon végzik a szád képzését a (7) emelők és (11) sodronyok segélyével. Az egymás mellett elrendezett sodronyok, illetve lapos rudacskák azonban fölváltva az (1), illetve a (4) dobhoz vezetnek (7. ábra), miáltal úgy az emelők, mint az (1) és (4) dobok peckei egymástól távolabbra kerülnek és így erősebbre is méretezhetők. A leírt berendezés előnye az összes foganatosítási alakban az, hogy a kártyák előállítását megtakarítjuk, azon kiviteli módoknál pedig, melyeknél rendező deszkát nem alkalmazunk, az az előny is adódik, hogy a