37953. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán

Megjelent lí)OT. évi február hó 5-éu. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 37958. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Vízcsöves kazán. MASCHINEN- & DAMPFKESSELFABRIK GUILLEAUME-WERKE G. M. B. H. CÉG HAARDT/M

NEUSTADTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 22-ike. Jelen találmány tárgya nagy elgőzösítő képességgel bíró vízcsöves kazán, melynek segélyével igen száraz gőz állítható elő. Az ismeretes vízcsöves kazánrendszerek többé-kevésbbé azon hiányban szenvednek, hogy a fejlesztett gőz a kazán igénybe vétele szerint kisebb-nagyobb mennjiségű vizet tartalmaz. Ezen hátrány jelen találmány tárgyánál úgy van kiküszöbölve, hogy a gőzfejlesztő vízcsövek jóval a normális vízállás fölé vannak vezetve s a fűtőgázok a gőzvezető csőrészeket is súrolják. Azonkívül a fűtőgázok a tulajdonképpeni gőzgyűjtőt is körüláramolják úgy, hogy a gőz által esetleg tovaragadt víz utólagosan szintén gőzzé válik. A találmány szerinti kazán tehát tulajdonképpen egy rendes gőzkazán és túlhevítő kombinációja. A mellékelt rajz 1. ábrája a kazánt elülről nézve, a 2. ábra pedig függélyes metszetben mutatja. A rajzon föltüntetett kiviteli alak hajókazán gyanánt alkalmazható s ennek megfelelőe n négy vízszintesen fekvő (a, b, c, hengeres edényből áll. A legmélyebb vízállás az (a) henger közepéig emelkedik, míg a (b) és (c) hengerek teljesen vízzel vannak töltve, a (d) henger pedig gőzgyűjtő gyanánt szolgál. A tápvíz az (a) hengerbe vezettetik s onnan az összekötő csöveken a (b) hengerbe, innen pedig a kazán köpenyén kívül elrendezett (e) csöveken keresztül az alsó (c) hengerbe jut. Ezen hengerből a (h) vízcsövek, melyekben a tulajdonképpeni gőzfejlesztés megy végbe, a (d) gőzgyűjtőbe vezetnek. Az (a) hengerben fejlődő gőz az (e) és (f) csöveken keresztül szintén a (d) gyűjtőbe jut, melyből aztán a gőz a szokott módon használtatik föl. A víz által magával vitt iszap a (c) vízgyűjtőben rakódik le, honnan könnyen lebocsátható. A fűtőgázok a (b) henger mellett elhaladva, ennek vizét előmelegítik s azután a (g) csövek között átmenve, az (i) elégető kamrába, innen pedig a (h) csövek között egy második (k) elégető kamrába áramolnak, melyet az (i) kamrától (1) tűzálló boltozat választ el, végül pedig az (f) gőzvezető csövek közötti hézagokon át a kürtőbe tódulnak. A gőz tehát a (h) és (f) csövek fölső részeiben túlhevíttetik s az esetleg tovaragadt vízrészecskék szintén teljesen elgőzölögnek. Hogy a fűtőgázok, helyhez kötött kazánoknál, a földben levő füstlyukba legyenek