37940. lajstromszámú szabadalom • Sugárszivattyú

a nyomás a bebocsátó nyílás közvetlen közelében vagyis a torokló tágabb részében hirtelen emelkedik, a helyett, hogy a szűkebb részekben növekednék, miáltal ugyanazon nyomáskülönbözet leküzdéséhez sokkal több mozgás és eleven erő emésztetik föl. Ezt a fojtódást már most a jelen találmány szerint azáltal szüntetjük be, hogy megakadályozzuk, miszerint a nyomás a totoroklónak konvergáló részében a kelleténél gyorsabban emelkedjék. Ebből a célból a toroklónak konvergáló részét a 6. ábrában föltüntetett módon a (8, 9, 10, 11, 12) csonka kúpok sorozatából állítjuk össze, melyek egymás mögött vannak elrendezve és együttesen a 4 á.brában föltüntetett folytonos (5) konvergáló kúpot helyettesítik. Ezeket a különböző csonka kúpokat a torokló hossztengelyére merőleges válaszfalak hordják, melyek a (14, 15, 16, 17, 18) kamrákat különítik el egymástól. E válaszfalaknak mindegyike egy-egy (19, 20, 21, 22) ill. (23) csapóval van ellátva, melyek a toroklón átáramló fluidum mozgásával ellenkező irányban súly vagy rúgó nyomása ellenében nyitód hatnak. E súlyok, ill. rugók okozta nyomás csapótól-csapóra tetszőlegesen szabályozható. Ez elrendezés folytán az a nyomáskülönbözet, mely a toroklóban két szomszédos kamara között létesülhet, határolva van és ennek a nyomáskülönbözetnek nagysága csakis annak a csapónak a megterhelésétől függ, mely az illető két kamarát összeköti. A nyomáskülönbség a (8, 9, 10, 11, 12) csonka kúpok bármelyikének végei között egyidejűleg és azonos módon határoltatik. Jelöljük ezen csonkakupok egyikének végei közötti nyomáskülönbséget p-vel, beömlési harántmetszetet -val, az ezen harántmetszeten másodpercenként átáramló fluidum tömegét m-el és a sebességcsökkenést melyet a fluidum az átáramlás közben szenved, v-vel, akkor ra\/v<ip, ahol is az illető csonka kúpnak bármilyen más harántmetszete kisebb, mint a T beömlési harántmetszet. A csapók megterhelését akként állítjuk be, hogy a nyomás a torokló hosszában akként növekedjék, amint annak keresztmetszete csökken azon törvény szerint, mely az előzőkben kifejtettek alapján jobb eredményt szolgáltat. A 6. ábrában a csapók lemezekből állanak, melyek csuklók körül forgathatók és melyek a válaszfalakban kiképezett nyílásokat súlyok hatása alatt födve tartják. A csapóknak ezen szerkezete azonban csak példaképpen van föltüntetve, amenynyiben tetszőleges más szerkezetű csapók is alkalmazhatók. Föltettük, hogy a kamarák mindegyike a csapó segélyével a megelőző kamrával van összekötve; lehet azonban e helyett az öszszes kamrákat azzal a kamarával összekötni, melyben a nyomásnak a legalacsonyabbnak kell lennie, ha a csapók megterhelését megfelelően szabályozzuk. A toroklónak leírt szerkezete mindazon esetekben alkalmazható, midőn a fluidumkeverék, melynek a toroklón át kell áramolnia. összenyomható, tehát amidőn szó van egy szükülő csőről, mely valamely folyadékgázt vagy bármily gőzt ragad magával, vagy ejektorról, mely gáz-, 11. gőzáramgázt vagy gőzt avagy bármilyen folyadékot ragad magával, vagy megfordítva. Ezen elrendezés kiváló előnnyel alkalmazható oly esetekben, midőn a toroklón átáramló keveréknek összes eleven erejét nem kell a keverék komprimálására fordítani, hanem ezen eleven erőnek egy része arra tartatik fönn, hogy valamely más munkát végezzen. Ez pld. akkor áll be, ha valamely gőzejektortól azt követeljük, hogy más gőzt szívjon be és ezenkívül azt a vizet is beszívja és kifelé hajtsa, mely a beszívott gőznek kondenzálására szolgál. Egy ily ejektor a 7. ábrában van föltüntetve. Ez az ejektor a (4) beáramoltató csővel van ellátva, melynek harántmetszete a nyaknál a (26) tű segélyével szabályozható, mely utóbbi alkalmas szerkezet segélyével többékevébbé a nyakba sülyeszthető. Lehet azonban változatlan harántmetszetű nyakkal bíró