37890. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép

— R — (29) csövön keresztül a henger fölső j födelének üregébe s végül a (94) csövön keresztül a (G) tartányba jut. Innom a (9, 5) csövön a (31) szivattyúba áramlik, mely a vizet a (96) csövön a henger és az elégető kamrák kettés köpenyébe nyomja. A víz aztán a (311) csövön keresztül ismét a (G) tartányba tér vissza. A (G) tartány fölső részében keletkező gőz a (99) visszacsapó és elzáró szelepekkel ellátott (97) csővezetéken a bebocsátószelep kamrájába vezettetik. Az indító sűrített levegő tartányát a (100) zárószeleppel ellátott (98) cső a gőzbebocsátó kamrával köti össze. A gép működési módja a következő: Tegyük föl, hogy a forgattyú a fölső holt helyzetben van s a gépet a 7. ábrán látható nyíl irányában jobbról balra akarjuk járatni. A kibocsátó szelep (32) bütyöktárcsájának tengelyét a gép forgásának irányában addig forgatjuk, míg csak a bütyök a kibocsátószelep görgőjével érintkezésbe nem jön, anélkül, hogy a szelepet fészkéről fölemelné-Most valamennyi szelep zárva van. Az (5) és (8) emelőkhöz tartozó bütyöktárcsákat tengelyeiken ellenkező irányban forgatjuk el, míg csak a hozzájuk tartozó szelepgörgőket nem érintik. Ha az égéstermékek mellett gőz is áll rendelkezésünkre, akkor a (40) kilincset a (78) excenter segélyével úgy állítjuk be, ftogy a gőzbebocsátó kamra (74) szelepének orsójával érintkezésbe jöjjön vagy ezen szelepet fészkéről kissé fölemelje) hogy a gőz az (I) szelepet könnyebben fölnyomhassa s azonkívül a dugattyú fölemelkedésének végén gőzpárna képződjék. A gépet most kézzel elforgatjuk, minek következtében a (74) gőzszelep ós az (1) bebocsátó szelep megnyílik, míg a (37) kibocsátószelep zárva marad, mivel ezen szelep bütyöktárcsája a szelep görgőjétől eltávozott. Ha az elégető-kamrák valamelyikében vagy a hozzájuk csatlakozó gőzvezetékben nyomás uralkodik, akkor a henger a (2) visszacsapó szelep megnyílása folytán megtelik s a dugattyú lesülyed. A hengerbe a dugattyú alá előzetesen beszívott levegő a (8) emelő által meguyitott (41) szelepen keresztül a. (Bl) elégető kamrába nyomatik. A dugattyú most az alsó holt helyzetben van s a forgattyú tengely egy félfordulatot, a kormánytengely pedig egy negyedfordulatot végzett. Az (1) és (4) szelepek ismét zárva vannak s a (Bl) elégető-kamra sűrített levegővel van telve. A (36) emelő a (37) szelep orsóját ismét érinti s a forgattyú tovább forgatása alkalmával a dugattyú fölfelé kezd mozogni. Ennek folytán a (37) kibocsátó szelep azonnal megnyílik, míg a dugattyú alá az önműködő (d dl) szelepeken levegő lép. A dugattyú fölemelkedése alatt a tüzelőanyagot egy szivattyú a (Bl) elégetőkamrába fecskendezi, miközben a kibocsátószelepen kívül valamennyi kormányzott szelep zárva van. A kibocsátószelep akkor záródik, ha a dugattyú a legfölsőbb helyzetbe jutott s a forgattyútengely egy teljes fordulatot végzett. A kormánytengely ezalatt egy félfordulatot tett s a (Bl) elégető kamra levegő és tüzelőanyag keverékével van töltve. A gépet most meg lehet indítani s a gázkeveréknek a (Bl) kamrában elektromos gyújtógyertya segélyével való meggyújtása által üzembe lehet hozni. Ezen célból a forgattyút a gép forgási irányában a holt helyzeten valamivel tútforgatjuk és a keveréket meggyujtjuk. A dugattyú most másodszor fog lesülyedni, s a (Bl)elégetőkamrát levegővel és tüzelő anyaggal tölti meg. A dugattyúnak tehát minden lesülyedése munkalöket s az elégető-kamrák fölváltva minden második löketnél töltetnek meg. Néhány fordulat után az elégetőkamrák bélése elég forró lesz, hogy a tüzelő anyagot már belépése alkalmával meggyújtsa úgy, hogy külön gyújtásra nem lesz többé szükség. A gép addig fog járni, míg csak a levegő és tüzelőanyag bevezetése meg nem szűnik. A henger- és kamrafalak által átvett hő néhány perc múlva gőzt kezd fejleszteni. Ha a gőznyomás már elég nagy, akkor a (G) gőzfejlesztő tartány és a gőzbebocsátó szelepkamrák közötti összeköttetést meg-