37887. lajstromszámú szabadalom • Elektróda gyújtótelepek számára
— 6 — ábra) úgy, hogy a csövek egymással párhuzamosan és egymáshoz igen közel legyenek elrendezhetők. A hatóanyag fizikai szerkezete sokkal kedvezőbb, ha a hatóanyagot, egymásra következő igen kis adagokra kifejtett nagy döngölőnyomás (cm2 ként 1400 kg.-nál nagyobb nyomás) mellett töltjük a csőbe, mint az esetben, ha az ismert módon az 'egész masszára kis (körülbelül cm2 -ként 280 kg.) nyomás fejtetik ki. Kobalt- vagy kobalt-nikkel-ötvözet- ! pelyhek alkalmazásánál, az utóbb említett j nyomás, nem tömörítené a masszát hatáso- J san, sőt ellenkezőleg a hatórészecskék egy része a kobaltpelyhekkel csak oly kis felületen érintkeznék, hogy az áram a részecskéket nem hathatná át teljesen, mert a kisebb részecskék oly kis nyomás mellett érintkeznének a vezető pelyhekkel, hogy a kontaktus igen rossz lenne. Továbbá ezen nyomás nem tömöríti a masszát oly mértékben, hogy a kontaktus kivánt állandósága az egész masszában föntartatik, mely körülmény pehelygrafit használatánál is fönforog. Ellenben az egyes, egymásra következő adagokra kifejtett nagy nyomás folytán a massza annyira tömöríttetik, hogy a hatórészecskék összenyomatnak és deformálódnak úgy, hogy a vezető pelyhekkel jó kontaktusba hozatnak és mindig jól összenyomva és jó kontaktusban maradnak, j Ezen nagy nyomás továbbá akképen tömö- j ríti a masszát, hogy a részecskék oly szo- j rosan nyomatnak és szoríttatnak egymás- j hoz, hogy a hatórészecskék és a vezető ( pelyhek között nem léphet föl viszonyla- j gos mozgás, mert a csövek nem terjeszked- i hetnek ki vagy nem húzódhatnak össze. En- i nekfolytán a massza kontaktusállapota változatlanul marad és a részecskék vagy a pelyhek mozgásának kiküszöbölése folytán nem léphet föl azon hátrány, hogy a részecskék a pelyhek oly részeivel érintkez- : nek, melyeken rossz vezető filmek rakódtak le, mint azt föntebb leírtam. Egyidejűleg a massza, mely egyetlen egészet képez, nincs annyira tömörítve, hogy a hatómassza az ©lektrolytot abszorbeáló lyukacsai befolyásoltatnának és, mint említettem, a kötőanyag eltávolítása után mindenkor igen finom rovátkák és rések maradnak vissza, melyek csatornákat képeznek, melyeken át a gáz eltávozhatik és az elektrolyt gyorsan keringhet. Azt találtam, hogy a massza tömörítése sokkal könnyebb, ha glukóza vagy oly más kötőanyag alkalmaztatik, mely a részecskéket csúszóssá teszi úgy, hogy a részecskék a döngölő nyomás által gyorsabban mozognak végső helyzetükbe és az egyes részecskék jobban összenyomhatok vagy deformálhatok. Kísérleteim továbbá azt igazolták, hogy, eltekintve a kötőanyagrészecskéktől, több hatóanyag döngölhető egy csőbe, mint az esetben, ha a döngölést, bár ugyanazon erővel végezzük, de kötőanyagot nem alkalmazunk. Miután a csőbe kellő mennyiségű hatóanyagot töltöttünk és döngöltünk be, a fölösleges hatóanyagot a cső fölső végén eltávolítjuk és mindkét csővégbe kiélezett (7) nikkelcsészét vagy diafragmát szorítunk a hatóanyagra és utóbbira erősen rányomjuk. Erre a csővégeket (8)-nál laposra nyomjuk, hogy a (7) csészék rögzíttessenek és ezáltal a hatóanyag hoszirányú kiterjeszkedés ellen biztosítva, a csőben tartassék. Ezután bizonyos számú, ily módon elkészített (1) cső egy (9) rácstan megfelelő módon egyesíttetik. Egy célszerű elrendezés abban áll, hogy a ráccsal egy darabban (10) szorítótagok állíttatnak elő, melyek a csövek lapos végein erősen összenyomatnak. A különböző zacskók öszszeállításánál a (2) kapcsolatoknak azon oldalakra kell kerülniük, melyek nincsenek a negativ elektródák felé fordítva úgy, hogy ha valamelyik cső kapccsolata meglazul, ne •léphessen föl rövid zárlat a negativ elektródával. Ezen elrendezés különösen akkor szükséges, ha a (6) szorítógyürűket nem alkalmazzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektródaelem, alkálikus elektrolyttal bíró gyűjtőtelepek számára, melyeknél a hatóanyag nikkelhydroxyd és pehelyszerű oldhatatlan vezető anyag keverékéből áll, valamint nyomás mellett, lyukasztott befoglaló zacskókban van elrendezve, jellemezve azáltal, hogy a hatómasszát cső-
