37880. lajstromszámú szabadalom • Lópatkó

Megjelent IDŐ'?, évi január hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 87880. szám. XX/b. OSZTÁLY. Lópatkó. SCHIEGE KARL ERNST MÉRNÖK LEIPZIG/M

PAUNSDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 julius hó 16-ika. Jelen találmány tárgya oly lópatkó, melynek kapaszkodói és sarkai az önélesítés és rugalmasság 'előnyeit egyesítik magukban úgy, hogy a csülkök nincsenek kitéve erős ütéseknek s a lábak kicsúszása is meg van akadályozva. Az eddig ismertté vált önélesítő kapaszkodók és sarkak azon tulajdonsággal bírnak, hogy önmagukat csak bizonyos fokig élesítik ki, mivel a használatuk alkalmával föllépő nagy hajlítási igénybevétel ak miatt megerősítési helyük irányában megvastagítandók úgy, hogy a kopás előrehaladtával a kapaszkodók és sarkak falai kiszélesednek, tehát a járólap nagy területű lesz és a kicsúszást nem képes többé megakadályozni. Azonkívül a közönséges kapaszkodókkal és sarkakkal még azon hátrányuk is közös, hogy kemény úttesten (kövezeten) való járás alkalmával a rázkódásokat közvetlenül a csülkökre viszik át. Másfelől már oly kapaszkodók és sarkak is váltak ismertekké, melyek a lökéseket gyöngítő, rugalmas föllépő résszel vannak ellátva, azonban ezeknél az önélesítés fontos képessége hiányzik úgy, hogy az ilyen patkók csak jégmentes időben használhatók. .Jelen találmány tárgyánál a kapaszkodóknak és sarkaknak azon részei, melyek a kopásnak ki vannak téve, egész magasságukban egyenlő keresztmetszetűek úgy, hogy nem képződhetnek a kicsúszást megkönnyítő széles fölületek. Azonkívül az említett részek úgy vannak kiképezve, hogy az állat súlya alatt engednek s a káros lökéseket az állat csuklóitól távol tartják. A mellékelt rajzon az 1. ábra a lópatkó alulnézete, a 2. ábra a sarok részleges metszete, a 3. ábra ugyanilyen metszet a sarok megterhelése esetén, a 4. ábra pedig a sarok másik kiviteli alakjának metszete. A találmány lényege abban áll, hogy a patkó (a) kapaszkodójára és (b) sarkaira (f) csavarrugók (evolutarugók) vannak illesztve, melyek a kapaszkodó, vagy sarok (d) üregébe (2. és 3. ábra), vagy padig egy csapalakú (g) toldatára vannak tolva. Az (f) rúgónak a (b) kapaszkodó vagy (a) sarok fölületéből kiálló része a tulajdonképeni járólapot alkotja, mely az állat súlya alatt, ezen súlynak és a végzendő munkának megfelelően, többé-kevésbbé mélyen benyomódik a (d) furatba s ily módon a csuklókat az erős lökésektől migóvja. Mivel az ilyen rugóknál a csavarmene-