37876. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa

Megjelent IDŐ'?, évi január hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 87876. szám. VII/h. OSZTÁLY. ívlámpa ÓCENÁSEK LAJOS ELEKTROTECHNIKUS PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 15-ike. Az ezen találmány tárgyát képező ívlámpánál a szénrudak egymás mellett vannak elrendezve és egyszerre emelhetők, vagy sülyeszthetők, egyikük azonkívül az ív előállíthatása céljából oldalt ki is lenghet. E szenek a fényívben olvadó pecekre támaszkodnak. Amellett még ez a pecek úgy van mozgathatóan a szenekkel összekötve, hogy a pecek elolvadásakor csupán egy bizonyos fogyási hosszmértékében siilyedhetnek. Mellékelt rajzon az 1. ábra az ívlámpa nézetét, a 2. ábra az 1. ábra x—x vonala szerinti metszetét mutatja; a 3. és 4. ábrán egy részlet látható felül-és oldalnézetben, míg az 5. ábrán az ívlámpának egy kiviteli alakja van föltüntetve. Az (a) rudakon vezetett (b) lemezen vannak a (c, d) széntartók megerősítve. A (d) széntartó (e) csuklóban van ágyazva ós az (f) horgonnyal van ellátva, mely horgony egy (g) szolenoid mágnesmagjával szemközt van elhelyezve és az a célja, hogy nyugalmi helyzetben a szénrudak érintkezését előidézze. A nyugalmi helyzetben egymáson fekvő (h, i) szenek egy (1) hüvelybe dugott (k) pecekre támaszkodnak. E hüvelyen egy (m) fogasrúd van megerősítve, mely az (1) hüvely számára vezeték gyanánt szolgáló (o) üreges henger (n) hasítékába nyúlik. Az (o) henger, — mint a jelen példaképeni alakból is látható, — az (a) rudak alsó végeit összekötő (p) lemezzel egy darabból való. Az (m) fogasrúd egy (q) fogaskerékbe kapaszkodik, mely a (t) csigán át vezetett (s) zsineg, vagy hasonló segítségével a (b) lemezen megerősített (u) horoggal van összekötve. A zsineg oly módon van az (r, t) csigákon keresztülvetve, hogy a (b) lemez szerelvényeinek és a (h, i) szeneknek súlya a (k) pecket a szenekhez szorítja. Hogy a fényív lefelé vetődjék és ne húzódjék a két szén közt fölfelé, egy (v) elektromágnes talál alkalmazást, melynek (z) sarkai az ív közelében húzódnak. Az áram az (1) vezetékből a (h) szénbe lép s onnét az (i) szenen és a (2) vezetéken át a (v) elektromágneshez jut, ahonnan a (3) vezetéken keresztül a (g) szolenoidon át a (4) vezetékkel az áramforráshoz vezettetik. Mint már említtetett, a (h, i) szenek végei nyugalmi helyzetükben egymással érintkez-