37865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotografikus úton fölveendő tárgyak egyenletes megvilágítására

— 2 -fénymennyiségét sugároznak ki, mert ama ! szögek összege, melyek alatt a fény a tárgyat és azután a hasítékon át az objektivot éri, a hasíték helyzetének megfelelően változik. Ugyanez áll arra az esetre is, melyben csakis a hasíték egyik, pl. az (0) pont felé fordult oldalán alkalmazott lámpák világítanak, mert a keret egyenletes mozgása ebben az esetben is a fény iránt érzékeny lemez változó megvilágítását okozná, amennyiben az (E) hasítékon átmenő fény az (0) pontnál tompa, az (N) pontnál hegyes szög alatt érné az objektívat. A fény hatását oly módon lehet eme most jelzett berendezésnél egyenletes tenni, hogy a keret, illetve a hasíték sebességét az (0—N) pályán abban a mértékben csökkentjük, amelyben a szög kisebbedik, illetve, amint azt az intenzitásváltozás törvénye megköveteli, minek megfelelően azután a megvilágítás is egyenletessé válik. A megvilágítás egyenletessé tétele céljából a keret mozgásának lassítása helyett a lámpák által kisugárzott fény intenzitását is nagyobbíthatjuk annak megfelelően, amint a keret az (0) ponttól az (N) pont felé közeladik. Lehet ebből a célból fénynek kezdetben alkalmazott (pl. fényszűrők használatával végzett) gyöngítését csökkenteni, vagy az objaktiv ernyőjének nyílását nagyobbítani, vagy a lámpasor távol- ' ságát a hasítéktól fokozatosan kisebbíteni. Hasítékos keret halyett egy félkeretet, — pl. a rajzon látható keret függélyes feléből álló keretat — vagy egyszerű deszkát is használni; mindkét esetben — ha nem is szigorúan — csakis a lemez egyes fölületelemeit világítjuk meg egy-egy pillanatban. A 7. és 8. ábrán látható foganatosítási alaknál a föntebb jelzett hasíték, illetve az ennek kiképazésére szolgáló fal vagy keret nem a tárgy előtt, hanem a fotografikus kamrában, a lemez előtt mozog. Hogy a fal a föntebb jelzatt föltételeket teljesíthesse, nevezetesen a nem kivánt fénysugarakat, első sorban a lámpától kiinduló közvetlen sugarakat visszatarthassa, a fal mozgásának olyannak kell lennie, hogy azt az előbb jelzatt mozgásnak az objektív által létesített proj akciójának lehessen tekinteni. Ha a hasítékos fal a kamrában, illetőleg a fény iránt érzékeny lemez előtt mozog, a lámpákat anélkül vezethetjük át az objektív és a tárgy között lévő (C H, J K M) terén, hogy azt az objektív falé elfödnék. Fölöslegesnek látszik annak hangsúlyozása, hogy az oly hasítékos fal alkalmazása, melynek mozgása a fényforrás mozgásának teljesen megfelel, vagy hogy a hasítékos fallal kombinált fényforrás alkalmazása az ismert hasítékos momentelzárások alkalmazásától, melyek ugyancsak csupán egyes fölületelemek fölvételét engedik meg, alapjában eltér. Ép úgy, amint a föntebb leírt esetben, sík fölületet világítunk meg teljesen egyenletesen, megvilágíthatunk ily módon görbe fölületeket is. A 4. és 5. ábra oly foganatosítási alakot ábrázol, melynél a fotografikus úton fölveendő (A) fölület, pl. egy nagy rajz, hengerfölület. A fölvételre egy ismert (B) panorama-kamra szolgál, mely a (C) objektívvel a lámpákkal és az ezek szerelésére szolgáló hasítékos kerettel vagy fallal együtt egy fény iránt érzékeny, görbített (F) lemez körül forog. Az (R) fénysugarak csupán csak az (E) hasítékon át érhetik a fény iránt érzékeny réteget és minthogy a fénysugarak az (F) fölületet mindig ugyanakkora szög alatt érik, a fény iránt érzékeny réteg összes elemeinek megvilágítása teljesen egyenletesen történik, föltéve természetesen, hogy a görbe fölületek összas pontjainak görbületi középpontjai az (F) lemez görbülati középpontjába esnek. A 6. ábra az előbb leírt foganatosítási alak megfordítása, (F) a külső kört képező görbített, fény iránti érzékeny lemez, míg a (B) kamra a (C) objektívvel, az (L) lámpákkal és az (E) hasítékkal együtt a fölvétel közben egyenletesen forog a központosán elhelyezett tárgya, pl. az (A) oszr lop körül. Fölületi minták fölvételénél a leírt eljárás teljesen egyenletes és megfelelő megvilágítást tesz lehetővé. Reliefek reprodukálásánál azonban ily m<>