37845. lajstromszámú szabadalom • Kimérő készülék pépszappan és más pépszerű anyagokhoz

Megjelent 1907. évi január lió 23-án. MAGY. -jw KIR. szabadalmi 1|||§>

h 1yatal SZABADALMI LEÍRÁS 87845. szám. iv/i. OSZTÁLY. Kimérő készülék pépszappan és más pépszerű anyagokhoz. de roussy de sales gyula ferenc györgy gyáros párisban. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 28-ika. Jelen találmány tárgya pépszappan és más pépszerű anyagok kimérésére (adagolására) szolgáló készülék, mely szerkezetének és működésének rendkívüli egyszerűsége, szilárd alkotása és csekély előállítáási ára által tűnik ki. A mellékelt rajzon a kimérő készüléknek egy szerkezeti megoldását mutatjuk be. Az 1. ábra a készülék belső részeinek nézete, a 2. és 3. ábra a részeket két végső helyzetben föltüntető metszetek. A kimérő készülék tetszőleges alakú szekrényből áll, melynek alsó garatszerű (a) része a (c) kiömlő nyílással ellátott (b) hengeres kamrában végződik, melyben egy vízszintes helyzetű (o) tengely van elrendezve. E tengelyen egy háromszögletes (d) prizma van (dl) fülek és ezen átmenő szögek segélyével olyképen megerősítve, hogy a tengely körül a (b) kamra falai mentén körülforgatható legyen. Ugyanerre a tengelyre egy (f) lap van (e) füle révén lazán fölfüggesztve. A tengely egyik oldalon egy (g) karban végződik, melyen egy ellensúlyként szolgáló golyó függ. A (d) prizma külső oldalán hengerfölülettel van határolva, melynek görbületi sugara pontosan megyezik a (b) kamra hengerfalának görbületi sugarával úgy, hogy az (o) tengely elforgatásakor a prizma a kamra falán csúszik. A laza ágyazású (f) lap ellenben hosszabb, és a (c) nyílásba nyúl, úgy hogy ezen nyílásnak szélei annak mozgását határolják. Ezek után könnyen megérthető, hogy, ha a részek a 2. ábrán föltüntetett helyzetben vannak és a szekrény meg van töltve, pl. pépszappannal, akkor ez nem léphet ki a (c) nyíláson, mivel az ellensúly által helyzetében tartott (d) prizma azt elzárja. Ha bizonyos mennyiségű szappant akarunk kimérni, akkor a (g) kart egyszerűen körülforgatjuk az (1) nyíl irányában (2. ábra), másik nyugalmi helyzetébe (3. ábra) Eközben a (d) prizma elhagyja az (f) lapot, magával visz bizonyos mennyiségű szappant és ezzel az (f) lapot átnyomva, a másik oldalra, a szappant kiszorítja a (c) nyíláson. Ha egy második adagot akarunk kiszorítani, akkor a (g) kart ellenkező — (2) nyíl nyíl- — irányba forgatjuk, azaz eredeti helyzetébe visszahozzuk. önként értetődik, hogy a (d) prizma és (f) lap tetszőleges módon köthető össze egymással.