37824. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltoztató szerkezet

— 2 — (e) koszorú körül forog (1. ábra), mely a (p) tengelyre van ékelve. Az (o) koszorú kerületének külső oldalába (q) mélyedések vannak vágva, melyeknek egyik fala sugárirányban, másik fala pedig lejtősen halad a kerület felé. A (q) mélyedésekbe (r) golyók vannak helyezve, melyek ha az (n) tárcsa a nyíl irányában forog, az 1. ábrán szakadozott vonalakkal föltüntetett (rl) helyzeteket veszik föl, minek következtében az (o) koszorú és (n) tárcsa között szilárd kapcsolat létesül s a koszorú szintén forgásba jön. Ellenben ha az (n) tárcsa a nyíl irányával ellenkező irányban forog, akkor az (r) golyók (q) mélyedések fenekén maradnak s az (n) tárcsa üresen fut az (e) koszorú körül. A golyókkal fölszerelt (o) koszorú vagy más hasonló célú szerkezet alkalmazása kerékpároknál és efféléknél ismeretes lévén, magában véve nem képezi jelen találmány lényeges részét s ennélfogva szerkezetét sem kell bővebben leírni. Az (n) tárcsáról mondottak az (m) tárcsára is vonatkoznak s a két tárcsa úgy van egymáshoz képest elrendezve, hogy midőn az egyik a hozzátartozó koszorút elforgatja, ugyanakkor a másik üresen fut a hozzátartozó koszorún és megfordítva. A leírt mechanizmus működési módja a következő : Ha az (a) csavart a 3. ábrán látható (t) nyíl irányában eltoljuk, akkor a vele kapcsolódó két (b) csavarkerék elfordul. A (b) kerekek az (a) csavar ágyának kivágásába vannak helyezve (3. ábra), úgy hogy az (a) csavarral állandóan kapcsolatban kell maradniok. Ennek következtében az (a) csavar eltolása alkalmával forgásba hozva, a (c) csavarorsókon nem tolódhatnak el, hanem ehelyett a (c) orsóknak kell az 1. ábrán látható (u) nyíl irányában elmozdulniok. A (c) orsók csavarmenetei ugyanis, mint már említve volt, ellenkező irányúak, úgy hogy a (c) orsók az (a) csavar eltolása alkalmával ugyanazon iránybán mozdulnak el. Az elmondottakból következik, hogy az (a) csavarnak az egyik vagy másik irányban való eltolása a (d) tárcsát s ezzel együtt az (e) gyűrűt is, az (a) csavarhoz képest többé-kevésbbé excentrikussá teszi. Magától értetődik, hogy a (d) tárcsának ezen eltolását nemcsak a (b) kerekek és (o) csavarorsók, hanem más szerkezetek, pl. az (a) csavaron elrendezett lejtők segélyével is előidézhetnénk, melyek a (d) tárcsa belső falán alkalmazott lejtőkre hatnának. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (d) tárcsa és (e) gyűrű vízszintes irányban egészen a szakadozott vonalakkal föltüntetett szélső helyzetig tolható el, melyeknek a (h) csap és (k 1) fülek (hl) és (kl 11) helyzete felel meg. Ha az (a) csavart forgásba hozzuk, akkor az (a) csavarral állandóan kapcsolódó (b) kerekek s ezeknek a (d) tárcsába erősített (c) orsói az excentrikus (d) tárcsát forgásba hozzák, minek következtében az (e) gyűrű ide-oda járó, az (m n) tárcsák pedig lengő mozgásba jönnek. A kilengés (y) szöge annál nagyobb lesz, minél nagyobb a (d) tárcsa excentrikussága az (a) tengelyhez képest. Ennélfogva, ha az (a) tengely forgási sebessége állandó marad is, a (p) tengely sebességét nagy mértékben változtathatjuk, ha a (d) tárcsát az (a) tengely eltolása által többé-kevésbbé excentrikussá tesszük. A 2. ábra szerint úgy az (a), mint a (p) tengelyre is két-két szabályozó- és fölvevőszerkezet van ágyazva, azonban célszerűbb ezen szerkezeteket nagyobb számban és pedig legalább hármasával alkalmazni, hogy a mozgás minél egyenletesebb legyen, különösen, ha automobilokról van szó, vagy általában olyan esetekben, midőn a mozgás szabályozására lendkerekek nem alkalmazhatók. Az (a) tengelyen egymás mellett elrendezett (d) tárcsák olyan szöggel vannak egymáshoz képest eltolva, hogy pl. ha valamelyik tárcsának azon (v) kamrája (4. ábra), melyen az (a) tengely át van tolva, illetve a tárcsa (e) csavarorsói vízszintes helyzetet foglalnak el, ugyanakkor a többi tárcsák (w) kamrái, illetve (c) orsói rézsútosan állnak. Ha a tengelyeken három (xl x2 x3) hajtó- vagy átvevőszerkezet van elrendezve