37814. lajstromszámú szabadalom • Önműködően ismét beálló csapda egerek és egyéb kártékony állatok megfogására
súlyi helyzetében az (x) súlyemelő tart meg'. A (w) fenék az (y) oldalfalakkal van ellátva, melyek a (t) nyílást maguk közé zárják, és melyeknek nem kell a nyílás egész hosszára kiterjedni. Megfelelően alkalmazhatunk egy oly nyílást, melyen át fény eshetik a leejtő szerkezetre és fölkeltheti az állat kiváncsiságát. A nyílást az átlátszó és mozgathatóan fölfüggesztett (z) csapófödél zárja el, mely befelé taszítandó föl. A föltaszítás közben a csapófödél az (y) oldalfalak közé helyezkedik és ezáltal a (w) buktató feneket oldalsó kilengésekkel szemben rögzíti, azonban, ha a födél visszaesik, a fenék ismét kilenghet. A leírt csapda működési módja a következő : Az állat mindenek előtt a (k) bebúvó nyíláson át az (o) billenő híd mellső részére jut, a híd az egyoldalúan terhelt és rögzített fogó dobban van elhelyezve, amely dob egyelőre mozdulatlan marad. Mihelyt az állat azonban a billenő híd hátsó részére jut, a híd ezen része a terhelés folytán kissé lesülyed úgy, hogy a (p) zárópecek a (q) fogó orrból kiemelkedik és a dobot fölszabadítja. Az állat súlya most legyőzi a dob egyoldalúan elr endezett (d) súlyát úgy, hogy a dob az állattal együtt 90°-kal elfordul és az állat az (1) nyíláson át a fölfelé emelkedő (s) csatornába menekülhet. A tehermentesített dob a (d) súly hatása alatt rögtön visszatér fogásra kész helyzetébe, miközben a (p) pecek a (q) fogó orron átsiklik és mögötte megakad. A megfogott állat igyekszik utat találni az (s) csatornából való menekülésre és megtalálja azt a (t) nyílásban, mely a leejtő szerkezethez vezet. Az állat betaszítja a (z) csapófödelet úgy, hogy ez a (w) buktató fenék (y) oldalfalai közé nyomul, de ismét visszaesik, mihelyt az állat egészen átment a (t) nyíláson. Célszerű a (z) csapófödőt átlátszóra készíteni, hogy fény hatolhasson át rajta. A befelé taszított és közben az (y) falak közt elhelyezkedő (z) csapófödő rögzíti a (w) bukó feneket és ennek minden oldalirányú kilengését megakadályozza úgy, hogy az állat nem vesz észre semmi föltünőt és nyugodtan lép a (w) fenékre. Mihelyt egész testével átment a csapófödőn, a (z) födő visszaesik és a bukó fenék elveszítvén minden támaszát, a rajta lévő állattal együtt egyik vagy másik oldalra rögtön kibillen, az állatot leejti és az (x) súly hatása alatt egyensúlyi vagy kezdeti helyzetébe tér vissza. A leírt csapda előnye, hogy nagyon egyszerű, azonkívül biztosan és gyorsan fogja meg az állatot, összes részei egyszerűen és gyorsan hozzáférhetők úgy, hogy a csapda alapos tisztántartása is lehetséges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően ismét beálló csapda egerek és hasonló kártékony állatok megfogására, vízszintes tengelyű, egyoldalúan terhelt és megfelelően elrendezett búvónyílásokkal ellátott fogódobbal, mely, miután az állat belejutott, a rögzítő szerkezet önműködő kiiktatása által elforgattatik, jellemezve azáltal, hogy a dob feneke, melyen az állat fölmászik, kétrészű (o) billenőhíd alakjában van kiképezve, a mely híd egyik részére van erősítve a (p) zárópecek, mely a dob fenekén vagy tokján alkalmazott (q) fogó orral együtt a dob rögzítő szerkezetét képezi, amely szerkezetet az állat kiiktatja, mihelyt rálép a megfelelő hídrészre. 2. Az 1. igényben védett, önműködően ismét beálló csapda egerek és hasonló kártékony állatok megfogására, azáltal jellemezve, hogy a dob rögzítő- és kiiktató szerkezetét befolyásoló (o) billenő hidat körülbelül a dob (c) tengelyével egy magasságban, a dob kerületéhez közel hozzuk és a hidat szükségképen a dob széléhez közel alkalmazott (a) fogócsőben helyezzük el. 3. Az 1. és 2. igényben védett, önműködően ismét beálló csapda eger ek és hasonló kártékony állatok megfogására, azáltal jellemezve, hogy a leejtő szerkezet kiegyensúlyozott (w) buktató fenekén a (t) fölkúszó nyílást közbefogó két (y)
