37776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony tüzelőanyagnak égési motorokban való közvetlen befecskendezésére
mozgattatik, hogy a kívül levegővel telített folyékony tüzelőanyagot a kívánt nagy nyomással a finom (o) nyíláson át a henger (c) kompresszióterébe nyomja. Dugatytyúszivattyú helyett membránszivattyúk, vagy tokos szivattyúk is alkalmazhatók, mint amilyenek az utóbbi időben nagy nyomások létesítésére ismeretesek lettek. A 2. ábra egy ! más berendezést mutat. Ezen ábrában (d) a mótorhengert, (p) egy közönséges szerkezetű kis petroleumszivatytyút és (1) egy kis légszivattyút jelöl, mely a már meglévő (a) indító tartánynak nagy feszültségű levegővel való megtöltésére szolgál, (e) egy tartányt jelöl, melyben a folyékony tüzelőanyag gyűjtetik össze, és pedig a kivánt nagy befecskendezési nyomás mellett, melyet ezen esetben azáltal kapunk, hogy ezen tartány légakkumulátor gyanánt van kiképezve; a tartány egyidejűleg szaturátort is képez, minthogy a petróleumnak levegővel való telítésére szolgál, hasonlóan a szénsavtartalmú vizek és hasonlók előállítására szolgáló készülékekhez. A berendezés következőképen működik: A gép nyugalmi helyzetében az (a) légtartány, pl. a korábbi üzemből 50—60 at-m. nyomással bíró levegővel (indító levegővel) van megtöltve; az (e) befecskendező tartány kezdetben nem tartalmaz tüzelőanyagot, illetve csak egy kevés, a korábbi üzemből visszamaradt tüzelőanyagot tartalmaz, ellenben az (r) csőkapcsolaton át ugyanoly nyomású levegőt tartalmaz, mint az (a) tartány. Ezután az (e) tartányt a (p) petroleumszivattyúval először kézzel folyékony tüzelőanyaggal töltjük meg, és pedig a(h) légcsap elzárása mellett. Ily módon az (i) légtérben tetszés szerinti nagynyomásokat állíthatunk elő. Ha már most a mótort megindítjuk és a légcsapokat akképen állítjuk be, hogy az (1) légszivattyú (a)-ból szív és a (h) csapon és (k) bemerülő csövön át levegőt nyom a petróleumba, mely levegőt az (s s) szitafölületek igen finom buborékokra osztanak szét, akkor a folyékony tüzelőanyag nagy mennyiségű levegővel telíttetik. Egyidejűleg ezen levegő kompressziómelegét a tüzelőanyagnak adja át és utóbbit melegíti. A folyékony tüzelőanyag erős melegítése azáltal javítja és gyorsítja nagy mértékben a későbbi porlasztó folyamatot, hogy a nyomástehermentesítésnél a befecskendezés pillanatában a sugár részben elgőzölögtetik. E célra az (e) tartányban vagy az ezen tartánytól a befecskendezés helyéig vezető úton a folyékony tüzelőanyag részére még egy ismert fűtőberen-' dezést is alkalmazhatunk. Az ekképen előkészített tüzelőanyag' ezután mindenkor, amidőn a (t) vezérmű az (n) tűszetepet nyitja, közvetlenül a henger elégető terébe fecskendeztetik, melyben, mint fönt leírtam, az akkumulátornyomás és az abszorbeált levegő elillanásának együttes hatása által akképen porlasztatik, hogy az elégetés kellően megy végbe. A hatást még az egyébként ismert és használt segédeszközök által növelhetjük, mint amilyenek a befecskendező nyílások különböző alakjai (szórók, centrifugálfuvókák, keverő fúvókák, melyeknél a belépő folyadéksugár oldalnyílásokon át a környezetből levegőt szív be és hasonlók) vagya nyílások előtt elrendezett ütköző fölületek vagy hasonlók, vagy két különböző irányból jövő folyadéksugárnak egymásba ütközése. A tulajdonképeni üzem alatt a két (p) és (1) szivattyú lényegében nyugalomban áll és időnként az előbbi, a befecskendező tartány utántöltésére tápszivattyú gyanánt, az utóbbi pedig szaturáló szivattyú gyanánt szolgál. Magától értetődik, hogy a szivattyúk, cső- és tartányelrendezések teljesen más alakkal is bírhatnak; a fönt leírt berendezés az eljárás foganatosítására lehetséges kiviteli alakoknak csak egyikét képezi. A folyékony tüzelőanyagot levegő helyett oxigénnal is telíthetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyékony tüzelőanyagoknak égési motorokba való közvetlen befecskendezésére, jellemezve azáltal, hogy egy levegővel vagy oxigénnal igen nagy nyomás mellett telített, esetleg mesterségesen
