37749. lajstromszámú szabadalom • Biztosító blokkberendezés egyvágányú pályákhoz

— 2 -A csatolt rajz 1. ábráján a két (A) és > (B) állomáson a vonal blokkozása céljából j (4—4) blokkmező van alkalmazva, ezek közül az (1) mezők a kettős vágányú pályákon is alkalmazott, úgynevezett kezdőmezők, melyek segélyével a kijárati jelzőket blokkozhatjuk, mikor a vonat a pályaudvarból a blokkszakaszba bejárt. A (4) blokkmezők az állomáshoz tartozó utolsó blokkszakasz mezői, a végmezők, melyek segélyével a kezdő mezők blokkelzárását ismét föloldhatjuk, mikor a vonat a blokkszakaszból kijárt és a pályaudvarra bejárt. Ennek megfelelően az egyik állomás (1) blokkmezeje a másik állomás (4) blokkmezejével oly módon működik együtt, hogy mikor a pályán vonat nem közlekedik, mindkét (1) mező kiblokkozva és mindkét (4) mezőblokkozva van, ellenben mikor vonat közlekedik, az illető menetirányhoz tartozó (1) mező blokkozva, (4) mező pedig1

kiblokkozva van. Az (1) kezdő mezők blokkozott állapotukban a kijárati jelző (Se) állítóemelőjét blokkozzák. A (4) végmezőnek a pályaudvart a vonal felől védő bejárati jelző (Se) állítóemelőjét nem kell blokkoznia, hanem lenyomásánál csakis azt ellenőrzi, hogy a jelző a tiltóállásban van-e. A (3) mezők a hozzájárulási mezők, melyek segélyével a szabadpályába való bejárást megengedő (2) mezőket blokkozzák ki, melyek akkor, mikor a pályán vonat nem közlekedik, a másik pályaudvar kijárati jelzőit reteszelik el. A (2) mezők blokkbillentyűi az (1) mezőkéivel oly módon vannak kapcsolva, hogy a (2) mezők rúdjait külön-külön, az (1) mezők rúdjait azonban csakis a megfelelő (2) mező rúdjával egyidejűleg lehessen az induktorhoz való kapcsolás céljából lenyomni. Ha valamely állomás (3) mezőjét működtetik, a másik állomás (2) mezője is kiblokkozódik és az ehhez tartozó kijárati jelző (Sa) állítóemelőjét szabaddá teszi, egyidejűleg azonban a (3) mező a saját kijárati jelzőjét blokkozza. Ha már most az egyszer megadott hozzájárulást az állítómű emelőjének átállítása előtt vissza kell adni, csupán csak a kiblok- ) kozott (2) blokkmezőt kell újból blokkozni, minek következtében a másik állomás (3) blokkmezeje kiblokkozódik. így pl. haa(B) állomás (2) blokkmezejét az (A) állomás a (3) blokkmezeje lenyomásával a (B) állomástól az (A) állomás felé irányuló menet részére szabaddá tette, a külön működtethető (2) blokkmezőnek ezt követő újból való blokkozásánál a következő áramkör létesül: (B) állomás (5) induktora, (6) vezeték, (7) és (8) kontaktus, (9) kontaktus, mely a blo.kkozásnál az alsó kontaktusra fekszik, (10) elektromágnes, (11) kontaktus, (12) vezeték, az (A) állomás (13) kontaktusa, a (3) mező (14) elektromágnese, (15) kontaktus, (16) föld, a (B) állomás (17) kontaktusa és az induktor másik sarka. Ez az áramkör azonban csupán addig létesülhet, míg a kijárati jelző (Sa) emelőjének hatása alatt álló (7) kontaktusa a megrajzolt záróállásában van. Ha ezt az emelőt a jelző szabadra állítása céljából átállítjuk, ez a kontaktus megszakad és egy elreteszelő berendezés hatása alatt a kikapcsolt állásában marad. Ha tehát a kijárati jelzőt egyszer már szabadra állították, a menetengedélyt többé visszaadni nem lehet. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy a menetengedélyt azután adják vissza és így ellenkező menetirányú vonat mozgására adjanak engedélyt, miután a vonat a blokkszakaszba bejárt. A jelzett kontaktus megszakítását nemcsak a kijárati jelző állítóemelőjétől, hanem egy tetszőleges más, a jelző átállítása előtt működésnek indítandó tag mozgásától hozhatjuk függésbe. Ekkor csakis arról kell gondoskodni, hogy ezt a tagot okvetlenül működtetni kelljen, mielőtt a vonat a blokkszakaszba bejár. Erre a célra például az alkalmazott menetirány beállító emelőket, vagy a beállított vágányút elreteszelésére szolgáló berendezést lehet használni, melyeket a jelzőállító emelő átállítása előtt kell működtetni. A kontaktust csakis akkor szabad zárni, mikor újabb vonat bejárása a blokkszakaszba már ki van zárva. Erre minden eset! ben legcélszerűbben az (1) kezdő mezőt le-