37719. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence
Megjelent 190?. évi január hó 7-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 87719. szám. Vll/i- OSZTÁLY. Elektromos kemence. CORNELIUS ERIK MÉRNÖK TROLLHÁTTANBAN ÉS FEHN LAJOS NAGYKERESKEDŐ GÖTEBORGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 16-ika. Azon kísérleteknél, melyek elektromos kemencéknél az elektromos energiának meleggé való átalakítását célozzák, eddig mindig azt az elvet követték, hogy az elektródák hatófölületei ugyanolyan nagyságú vagy még nagyobb legyen a bekapcsolt ellenállás keresztmetszeti föliileténél. Ez arra a különben elfogadható törekvésre vezethető vissza, hogy az elektródák túlságosan föl ne melegedjenek. Elméleti szempontból helyes ugyan ez az elv és gyakorlatilag is kivihető volna, ha a kemence-szerkezetekhez oly tűzálló anyaggal rendelkeznénk, mely magasabb hőmérsékletnél az elektromosságot nem vezetné. De minthogy ez az eset nem áll fönn és kemence-szerkezetekhez csak a közönséges tűzálló anyagokra szorítkozhatunk, ezeket pedig az elektromos áram mihamar átjárja (átüti), azért a kemence rövid idő alatt használhatatlanná válik. Jelen találmány ezen hátrányokat elkerülni törekszik egj oly elrendezés által, melynél az elektromos áram szabadon kiterjeszkedhetik az ellenállásban. Legyen szabad azonban megemlíteni, hogy itt csak üveget, salakot vagy ezekhez hasonló anyagokat, vagyis szilikátokat akarunk alkalmazni. A meleget, mely az elektromos áramnak a föntemlített szilikáton való áthaladása folytán előáll, vagy közvetlenül hasznosítjuk, amennyiben csak a szilikátot akarjuk megolvasztani, vagy közvetve, ha a szilikátnak a meleget egy másik anyagra — a melyet épen fölmelegíteni szándékozunk — kell átvinnie. Mint fönt említettük, az elrendezés olyan, hogy az áram az ellenállásban szabadon kiterjedhet, amit azáltal érünk el, hogy a célszerűen szénből álló elektródák keresztmetszeti fölületét az ellenállás fölületéhez képest igen kicsire választjuk. Ezáltal elérjük azt az eredményt, hogy a melegnek legnagyobb része vagyis a legmagasabb hőmérséklet az elektródáknál halmozódik föl és a massza többi részén különösen a kemence falánál jelentékenyen kisebb lesz úgy, hogy az elektromos áram nem képes oly könnyen a kemence anyagát megtámadni s ezáltal azt rövid időn belül megrongálni. Az elektróda és az ellenállás keresztmetszeti fölületei, a mint az gyakorlati kísérletekből kitűnt, célszerűen úgy választhatók, hogy az elektróda keresztmetszeti fölülete körülbelül 1 fs o része legyen az ellenállás