37719. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

Megjelent 190?. évi január hó 7-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 87719. szám. Vll/i- OSZTÁLY. Elektromos kemence. CORNELIUS ERIK MÉRNÖK TROLLHÁTTANBAN ÉS FEHN LAJOS NAGYKERESKEDŐ GÖTEBORGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 16-ika. Azon kísérleteknél, melyek elektromos ke­mencéknél az elektromos energiának me­leggé való átalakítását célozzák, eddig mindig azt az elvet követték, hogy az elektró­dák hatófölületei ugyanolyan nagyságú vagy még nagyobb legyen a bekapcsolt ellenállás keresztmetszeti föliileténél. Ez arra a kü­lönben elfogadható törekvésre vezethető vissza, hogy az elektródák túlságosan föl ne melegedjenek. Elméleti szempontból helyes ugyan ez az elv és gyakorlatilag is kivihető volna, ha a kemence-szerkezetekhez oly tűzálló anyag­gal rendelkeznénk, mely magasabb hőmér­sékletnél az elektromosságot nem vezetné. De minthogy ez az eset nem áll fönn és ke­mence-szerkezetekhez csak a közönséges tűzálló anyagokra szorítkozhatunk, ezeket pedig az elektromos áram mihamar átjárja (átüti), azért a kemence rövid idő alatt használhatatlanná válik. Jelen találmány ezen hátrányokat elke­rülni törekszik egj oly elrendezés által, melynél az elektromos áram szabadon ki­terjeszkedhetik az ellenállásban. Legyen szabad azonban megemlíteni, hogy itt csak üveget, salakot vagy ezekhez hasonló anya­gokat, vagyis szilikátokat akarunk alkal­mazni. A meleget, mely az elektromos áram­nak a föntemlített szilikáton való áthaladása folytán előáll, vagy közvetlenül hasznosít­juk, amennyiben csak a szilikátot akarjuk megolvasztani, vagy közvetve, ha a szili­kátnak a meleget egy másik anyagra — a melyet épen fölmelegíteni szándékozunk — kell átvinnie. Mint fönt említettük, az elrendezés olyan, hogy az áram az ellenállásban szabadon kiterjedhet, amit azáltal érünk el, hogy a célszerűen szénből álló elektródák kereszt­metszeti fölületét az ellenállás fölületéhez képest igen kicsire választjuk. Ezáltal elér­jük azt az eredményt, hogy a melegnek legnagyobb része vagyis a legmagasabb hő­mérséklet az elektródáknál halmozódik föl és a massza többi részén különösen a ke­mence falánál jelentékenyen kisebb lesz úgy, hogy az elektromos áram nem képes oly könnyen a kemence anyagát megtá­madni s ezáltal azt rövid időn belül meg­rongálni. Az elektróda és az ellenállás keresztmet­szeti fölületei, a mint az gyakorlati kísér­letekből kitűnt, célszerűen úgy választhatók, hogy az elektróda keresztmetszeti fölülete körülbelül 1 fs o része legyen az ellenállás

Next

/
Thumbnails
Contents