37699. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya előállításra

Megjelent 1907. évi január lió 1907-éii. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI l§|g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 87699. szám. X/h. OSZTÁLY. Eljárás műtrágya előállítására. SOCIÉTÉ D'ELECTRO-CHIMIE CÉG PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 30-ika. A jelen találmány tárgya eljárás, műtrágya gyanánt használható nitrogéndús terméknek előállítására, mely eljárás a légkör nitrogénjének fölhasználásán alapul. Egynéhány év óta számos kísérlet tétetett a levegő nitrogénjének asszimilálható alakban való lekötésére és pedig vagy a nitrogénnek és az oxigénnek salétromsavvá és salétromossavvá való közvetlen átalakítása (Birkland, de Montlaur, Guye) vagy a nitrogénnek egy vegyi termékhez való kötése által. így nevezetesen Franck volt az, aki a kalciumcyanamidet állította elő a nitrogénnek a kalciumkarbidre gyakorolt hatása által. Ámde az említett módon előállított salétromsav és salétromossav se nem asszimilálhatok, sem változatlanul nem vihetők át és ezért azokat egy aljjal telíteni kell, mely célra leggazdaságosabb a mész, amiért is általában ezt használják, amikor is mésznitrátot kapunk. Ezen ipartermék azonban csak 12— 14°/o nitrogént tartalmaz és így e tekintetben salétrom, de különösen az ammoniákszulfát mögött áll. A második eljárással nyert kalciumcyanamid 20°/o nitrogént tartalmaz (mely nitrogéntartalmat 22—23%-ra is lehet emelni), csakhogy a reakcióban keletkező szénnek és a kalciumkarbid tisztátlanságainak jelenléte következtében ezt a tartalmat jelentékenyen nagyobbítani nem lehet, A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint már most oly nitrogéntartalmú terméket állítunk elő, mely nitrogéntartalma tekintetében az előbb említett termékek fölött áll és melyet közvetlenül lehet egy hydro-elektrikus telepen termelni, melyen a rendelkezésre álló erő egy részét salétromsav előállítására, a másikat kalciumkarbid és az ebből termelt cyanamid előállítására lehet fölhasználni. A találmány szerint már most kisebb vagy nagyobb töménységű salétromsavat közvetlenül a kalciumcyanamiddal kezelünk, még pedig vagy akként, hogy azt pontosan a semlegességig szaturáljuk vagy akként, hogy ez bizonyos lúgos vagy gyönge savas reakciót mutasson. Ily módon mésznitrátnak és cyanamidnitrátnak szekundér termékekkel való keverékét kapjuk, mint amilyenek a karbamidnitrát, ammoniáknitrát stb., melyek mezőgazdasági alkalmazás szempontjából a nitrátoknak (födő trágyák) és az ammoniáksók (lassabban működő trágyák) előnyeit egyesítik. A reakció termékét megszárítjuk, amikor is az a szárítás mértéke szerint 20—25% nitrogént is tartalmaz, mely nitro-