37677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohánynak nikotinmentesítésére

— 2 — vagyis nikotint és ennek vegyületeit fogjuk találni. Mindezekből látható, hogy a leírt módon, tehát vagy a tartályoknak megfelelő méretezése vagy pedig a folyadéknak megújítása által a dohánynak nikotintartalmát tetszőlegesen változtathatjuk. Ha azonban a nikotint ily módon eltávolítjuk, akkor a dohánytól egyszersmind sok más oldható anyagot is vonunk el; a dohány ezáltal súlyából 15—20%-ot veszít és kevésbbé kellemes a dohányzásnál. Az eljárásnak ezen foganatosítási módját tehát, mely kiválóan egyszerű, csak az olcsóbb dohányoknál alkalmazzuk. Ha már most a vizet, melybe a dohány helyezendő, dohánylúggal, a második tartály vizét pedig petroleuméterrel vagy más vízzel nem keverődő, a nikotint föloldó folyadékkal helyettesítjük, akkor ezen folyadék, mely a sókat nem veszi föl, csak a kevés ammóniákkal szabad állapotba hozott nikotint oldja. Ily módon tehát oly, nikotintól ment dohányt kapunk, mely sokkal jobb, mint amilyen az előző foganatosítási móddal kapható. A petroleumétertől a nikotint vízzel elvonva, azt ismét fölhasználhatjuk. Minthogy a pergamentmembrán könnyen átszakad, az eljárásnak ezen foganatosítási módja sem egészen tökéletes. Előnyösebb tehát a két tartályt oly összetételű folyadékkal megtölteni, mely olyan természetű, hogy az ezzel impregnált és az ezen folyadékba bemártott dohány a folyadékból semmit ki nem vonhat és ennek a nikotinén kívül más anyagot nem adhat. Ezen célból pld. 100 kg. dohánylevelet közönséges vízzel leöntünk, hogy azok lehetőleg nagy mennyiségű (a dohány súlyának átlag kétszeresét kitevő) vizet abszorbeáljanak, mely a levelek összes oldható részeit fölveszi. Ezután a dohánylevelek felétől az abszorbeált vizet préselés által elvonjuk és ezzel a dializátornak két tartályát megtöltjük. Minthogy ekkor a két tartálynak folyadéka egyenlő összetételű, dialízis nem képződik. Ha már most az egyik tartályba oly dohányleveleket helyezünk, melyek oly folyadékkal vannak telítve, mely ugyanoly koncentrációval bir, mint a tartályban lévő folyadék, akkor ezen levelek az őket körülvevő folyadéknak semmit sem adnak át és ebből semmit sem vesznek föl. Ha azonban a másik tartály folyadékától, melybe nem helyeztünk leveleket, a nikotint elvonjuk anélkül, hogy a többi kristalloideket is elvonnék, akkor a leveleket körülvevő folyadéknak nikotinje a membránon átdializálódík. Eközben a leveleknek nikotinje a folyadékba diffundálódik és pedig arányosan a második edénybe dializálódó nikotin mennyiségével. Az ekként előállított folyadéknak nikotintól való megszabadítására a nikotinnek mindazon oldószereit használhatjuk, melyek vízzel nem keverődnek. Ezen célra előnyösen petroleumétert használunk. Ezen folyadéknak használata bizonyos óvintézkedéseket tesz szükségessé; így pld., hogy a nikotint tartalmazó folyadéknak emulzióját elkerüljük, a nikotin meghatározására szolgáló Schloesing-féle eljárást alkalmazzuk, mely abban áll, hogy a folyadékot ammóniák hozzáadása mellett súlyának két- vagy háromszorosát kitevő mennyiségű petroleuméterrel nagy hordókban lassan körülkavarjuk. A petroleumétert szükség esetén megújíthatjuk. Ezen étert tiszta vagy kevés savval elegyített vízzel mossuk, mely annak nikotinjét elvonja. A nikotint tartalmazó folyadék a petroleuméternek a nikotinén kívül még különböző anyagokat is ad át, melyeket az már a dialízis előtt is tartalmazott; így pld. essenciákat, gyantákat stb., melyek az aromás testekhez és a colloidanyagokhoz tartoznak ; a folyadék ellenben megtartja a nikotinén kívül a többi kristalloideket. A leveleket körülvevő folyadék nikotinjének elvonása és ennek következtében a levelek nikotinjének dialízis segélyével egy másik folyadékba való átvitele folytán, melynek dializálható anyagokban való tartalma ugyanolyan, a levelektől csak a nikotin vonatik el. A folyadékból kivett levelek súlyuknak kétszeresét kitevő folyadékot