37659. lajstromszámú szabadalom • Síkszita

_ 2 — úgy, hogy az (1 2 3 4) pontok vízszintes síkban pontosan köralakú pályát írnak le anélkül, hogy emelkednének vagy sülyed­nének. Mivel továbbá a gyors forgás alkalmával a (12 13) főkeret s az ebben helyezett (21) szitakeretek centrifugális ereje igen nagy, arról kell gondoskodnunk, hogy a (12 13) főkeret a szitacsoportokkal úgy legyen ösz­szekötve, hogy az' egész teljesen merev tes­tet képezzen. Ezen célból, mint a 4. ábra föltünteti, a sziták egész hosszukban az erős (13) lí-vasakhoz támaszkodnak s (19) vonórudak és (20) csavarok segélyével az | U-vasakhoz szoríttatnak (2. és 3. ábra) úgy, hogy ezekkel szilárdan össze vannak kötve. Hogy a sziták a (13) harántrudak hossz­irányában is szilárdan tartassanak, a szita­keretek (12) oldalain ugyanolyan (15 16) rögzítő szerkezetek vannak alkalmazva, mint amilyenek a másik oldalakon a (19 20) szerkezetek voltak. Ennélfogva, ha a (21) szitakeretek a (12 13) főkerethez erősí­tett (11) alsó fenékre (2. ábra jobbról) egymásután fölrakatnak s a (16) csavarok meghúzatnak, akkor a (15) vonórudak a fölső (14) födelet lehúzzák s a (21) szita­keretekre fekvő födél ez utóbbiakat leszo­rítja. Ezután a (20) csavarokat húzzuk meg, mire az egész szitakeret a (13) harántge­rendákhoz is szilárdan hozzá lesz foglalva. Hogy a meghúzás a (13) gerendákra merő­leges irányban még erősebb legyen, (28) vcnórudakat alkalmazunk, melyek a (24) fabetétek segélyével a szitacsoportokat a (13) harántgerendákhoz nyomják, melyeket a forgattyúk ágyául szolgáló (25) öntött­vascsillag köt össze egymással (4. ábra). Ennélfogva az egész egy merev rendszert alkot, mely egy irányban sem rugalmas. A 2. ábra baloldala a keretbe erősített szitacsoportokat, jobboldala pedig a (1213) keretet a sziták eltávolítása után mutatja. Mint ezen ábrából látható, a fölső födelet és az alsó feneket nem kell eltávolítani, ami azon előnnyel jár, hogy az alsó és fölső tömlőket sem kell levenni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Síkszita tartólábakon nyugvó főkerettel, jellemezve azáltal, hogy a hajtóforgaty­tyú (6) tengelye az (5) hajtóforgattyún kívül még egy másik, a hajtóforgattyú­hoz képest elforgatott, ugyanolyan su­garú (26) forgattyút is hord, mely a szita mellett elrendezett függélyes (x) tengelynek ugyanolyan elhelyezésű és su­garú (27) vezérforgattyújávai egy (26, 27) csatlórúd útján kényszermenetűen van összekötve, mimellett az (x) tenge­lyen még egy másik (10) forgattyú is ül, mely a hajtóforgattyúval egyenlő helyzetű és a főkeretet működteti oly célból, hogy a szita minden pontja, víz­szintes síkban, teljesen köralakú pályát írjon le s a holt helyzeten rázkódás nél­kül biztosan áthaladjon. 2. Főkeret lengő síksziták szitacsoportjai­nak fölvételére, jellemezve azáltal, hogy a (14) födél (11) fenéktől kiinduló (15, 19) vonórudak segélyével fölemelhetcen van elrendezve. 3. A 2. igénypontban védett főkeretnek egy foganatosítása, jellemezve azál­tal, hogy a (15 16 és 19 20) vonóruda­kon kívül, melyek a szitakereteket füg­gélyes irányban összenyomják, (28) vonó­rudak vannak elrendezve, melyek a szita­kereteket egyidejűleg a főkeretek (12, 13) oldalaihoz szorítják. (1 rajzlap melléklettel.) •ALl-A. R€SZVÉNT 1ÁMAÍÁO XYOWDÁjA BUOAPtflT?*

Next

/
Thumbnails
Contents