37644. lajstromszámú szabadalom • Kézi szecskavágó

Megjelent 1906. évi december lió 27-én. MAGY. KIR. SZABADALMI J^M 111VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 37H44. szám. X/a. OSZTÁLYKézi szecskavágó. KOVÁCS MIHÁLY KERESKEDŐSEGÉD ÉRMIHÁLYFALVÁN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 28-ika. Jelen találmánybeli kézi szecskavágó főleg abban különbözik az eddigi alternative mozgatott késsel bíró szecskavágóktól, hogy a kés vége nincsen szilárdan rögzítve, hanem alkalmas vezetékben föl és alá mozog, hogy ily módon az egész kés rézsútos helyzetben önönmagával párhuzamosan elmozgatható legyen, s ennél fogva a takarmányszálakat elmesse, ellentétben az ismeretes szilárd ágyazású késsel bíró gépekkel, melyeknél a szálak csak elvágatnak. Tudvalevőleg képlékeny vagy szívós anyagoknak vágás útján való aprítása nagy erőkifejtést igényel, míg ellenben, ha a metszés műveletét alkalmazzuk, úgy a szükséges erő jóval kisebb lehet, ami, mint ismeretes, az anyag molekuláris belső súrlódásában talál magyarázatot. Főként a növényi szárakra áll ez úgy, hogy ezek aprításánál, azaz szecska vágásnál, nagy erőmegtakarítást érünk el, ha a vágás helyett a metszést alkalmazzuk. Legfőbb előnye ennek azonban kézi gépeknél nyilvánul, ahol a rendelkezésünkre álló erő kicsiny, melyet tehát föntiek alapján csakis úgy lehet gazdaságosan értékesíteni, ha a vágás helyett a metszést választjuk, mint ahogy azt ilynemű gépeken más berendezés mellett eddig is alkalmazták. E szilárdságtani elmélkedés vezetett jelen találmány tárgyát képező kézi szecskavágóra, ill. helyesebben metszőgépre, mely főleg abban tűnik ki, hogy aránylag kis erő alkalmazása mellett nagy munkaképességgel bír, szerkezete s kezelése fölötte egyszerű, valamint előállítása is igen olcsó. Fölemlítendő e helyen továbbá az is, hogy jelen találmány tárgyát képező kézi szacskavágónál •— eltérőleg az összes eddigelé ismeretessé vált gépektől — az aprítandó szálak a metszőéi mindkét oldalán alátámasztanak, miáltal úgy kemény takarmányszálak, mint a legpuhább növényi szárak (zöld takarmány, tengeri szár stb.) egyforma előnnyel tökéletes és tetszőleges hosszúságúra elmetszhetők, végül jellemzi a találmányt ama berendezés, mellyel a levágandó szecska hossza szabályozható. Egy ily kézi szecskavágó példaképem szerkezeti megoldását mutatja be a.mellékelt rajz, melyen az 1. ábra a gép elölnézete, a 2. ábra oldalnézet, részben hosszmetszet, míg a 3—6. ábrák részletrajzok. Mint a mellékelt rajzon látható, az (1) etetőcsatorna bakszerű elrendezésű lábakon nyugszik (a hátsó lábakat nem tüntet-