37622. lajstromszámú szabadalom • Mosógépekhez való dob
Megjelent 19(Jö. évi december hó 24-én. MAGY SZABADALMI K1R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 87622. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Mosógépekhez való dob. BECHMANN, SZÜL. SCHULTE ERZSÉBET MAGÁNZÓNŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 junius hó 23-ika Már ismeretesek oly mosógépek, melyeknél a dob kerülete merítőkkel van ellátva, melyek a dob forgása közben a gép rendes vízállása fölé vizet emelnek s ezen vizet a dob falának lyukain keresztül ismét a fehérneműre öntik vissza. A mosógépeken alkalmazott ezen ismeretes berendezések azonban csak a dobnak egyik irányban való forgása alkalmával fejtenek ki működést, vagyis merítenek. Jelen találmány célja viszont abban áll, hogy a dob kerületének sajátos alakítása által a dob mindkét irányban való forgása esetén merítő és egyidejűleg szívó hatást fejtsen ki. Ha a dob a vizet nemcsak fölemeli, hanem egyúttal a fehérneműből ki is szívja, akkor a víz jobban fog keringeni, mint az ismeretes mosógépekben történik s ennélfogva a fehérnemű is jobban megtisztul. A mosódobnak mindkét irányban fölváltva való forgatása folytán a fehérnemű összecsomósodása is megakadályozható. A találmány szerinti mosódob oly berendezéseknél alkalmazható, melyeknél a dob ismert módon egy levehető födéllel ellátott köpenybe van ágyazva, mely egyúttal a mosóvíz fölvételére is szolgál. A találmány tárgyát a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra az új mosódobbal ellátott berendezés keresztmetszete, a 2. ábra pedig fölülnézete a födőköpeny levétele után. A fehérneműt befogadó (a) dob két átellenes oldala ovális keresztmetszettel bír, míg a dob köpenyének alsó és fölső oldalát két kiálló (b) fal képezi, melyek az ovális fölületek széleihez csatlakoznak. Ezen kiképezés folytán a dob keresztmetszete négy helyen megszűkül s a dob köpenyén ily módon keletkező négy mélyedést a dob külső falára forrasztott vagy másként erősített (d) bádoglemezek és az oldalsó (e) határoló bádoglemezek részben elfödik úgy, hogy négy kifelé nyitott (c c cl cl) kamra létesül. Ha a dobot a (g) forgattyú segélyével az óramutató irányában forgásba hozzuk, akkor az átellenes (c c) kamrák a vizet fölmerítik s azon pillanatban, midőn a vízből kilépnek, a vizet magukkal viszik fölfelé úgy, hogy a víz a dob köpenyének (h) nyílásain keresztül csak akkor folyik ismét vissza a fehérneműre, ha az illető kamrák már bizonyos magasságba jutottak. A fehérneműdarabok ugyanis a dob belső falához nyomódnak és a (h) nyílásokat elfödve tartják s a víznek a kamrákból való idő-