37620. lajstromszámú szabadalom • Fűtőlángzó

másik gázt a kellő nyomásra, az oxigén nyomását a vezeték beállításával egyidejűleg szabályozni kell. Ez a lángzó — melynek egy foganatosítási alakja az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán keresztmetszetben látható — lényegében az alsó végén (a) kúpban végződő (A) hüvelyből és ebben elhelyezett (B) részből áll, a gázkeverék a (b) csövön áramlik be a hüvelybe, a (B) rész egyik végén az (a) kúpba nyíló (c) kúppal, másik végén pedig az (A) hüvely belső csavarmeneteibe fogódzó (d) csavarmenetekkel van fölszerelve és egy (e) csavarházat visel, melynek segélyével a (B) részt a beállított helyzetében rögzíthetjük. A (B) rész ezenkívül még (f f) bordákkal is föl van szerelve, melyek arra szolgálnak, hogy a két (a) és (c) kúpot pontosan központosítsák. Lángzónknak a 3. ábrán hosszmetszetben ábrázolt foganatosítási alakjánál a (B) résznek az (A) hüvely furatába szorosan beleillő hengeres kivastagodása van, a mozgató tag gyanánt kiképezett (e) csavarház pedig az (A) hüvelyhez viszonyítva, el nem tolódhatik, amennyiben ezt a (h) hornyába fogódzó (g) csavarok meggátolják. Ha ezt a csavarházat forgatjuk, a (B) rész tengelyével párhuzamosan eltolódik, minthogy forgását a (j) hosszanti hornyaiba fogódzó (i) csavarok meggátolják. Lehetne a (j) hornyokat csavarvonal szerint is alakítani, ekkor a (B) rész nemcsak eltolódást, hanem forgást is végez, minek következtében az (a) és (c) rész között képződő nyílás nagyságát jóval fokozatosabban módosíthatjuk. Az (A) és (B) rész viszonylagos elmozdulásának szabályozására más mechanikus berendezést is lehet alkalmazni, így pl. lehet a (B) részt mozdulatlanul is szerelni, az (A) hüvelyt pedig két részből készíteni, amikor ennek kúpos (a) része a másik részhez viszonyítva beállítható. Hogy a (B) rész az (A) részben tömítve legyen elhelyezve, a 4. ábrán látható módon egy tömítőszelencét is alkalmazhatunk. Ezt a leírt lángzót a legkülönbözőbb célokra, fűtésre, forrasztásra, hegesztésre, fémeknek oxigén fölöslegének alkalmazásával történő elvágására stb. alkalmazhatjuk, ebben az utóbbi esetben, melyben a fémek elvágását azoknak az oxigénfölöslegben való elégetésével végezzük, a (B) részen egy központos furatot képezhetünk ki, melyen át az oxigénfölösleget a fémhez vezetjük. Leírt fűtőlángzónkat még tovább is javíthatjuk, mint az a csatolt rajz 5. ábráján hosszmetszetben, 6. ábráján keresztmetszetben látható. Eme foganatosítási alaknál a lángzó (a) része leszerelhető és az (e) csavarsüveg útján van a lángzó testével összekötve, a központi (b) rúd (c) vége ugyancsak leszerelhető, minek következtében a lángzót könynyen meg lehet tisztítani és ugyanazon a lángzótesten különböző alakú és méretű nyílásokat lehet létesíteni, a központi (b) rúd át van fúrva, hogy az oxigénfölösleg — ha ez kívánatos — a lánghoz vezethető legyen, ez a furat a (c) végben kiképezett fúvószájba torkollik, mely fúvószájat a szükségletnek megfelelően választjuk meg; az (f f) vezetőbordák (6. ábra) szélesebbek, hogy az (a) és (b) részeket tökéletesebben lehessen központosítani, a központi rúd és a lángzótest között a tömített záródást a (p) tömítőszelence biztosítja, az (fl) csavarsüveg eltolódását pedig a hornyába fogódzó (g) csapok gátolják meg, hogy forgatásánál a központi rúd tolódjék el. Ezt a most leírt foganatosítási alakot akkor is használhatjuk, mikor nem éghető gáz vagy gőz és oxigén keverékét, hanem ily gáz vagy gőz és közönséges levegő keverékét használunk a lángzó táplálására, mely esetben a központos oxigénvezetékét a gázkeverék elégésének tökéletesebbé tételére használjuk föl, mikor is a bevezetett oxigén a vezeték kúpos alakja miatt konvergáló gázkeverékkel bensőleg keverődik és ennek tökéletes elégését biztosítja. Ha a gázhoz csak annyi levegőt keverünk, amennyi annak tökéletes elégetésére nem elégséges és ha a gáz elégését oxigén hozzávezetésével tesszük tökéletessé, a láng hőmérsékletét fokozhatjuk és a gázhoz kevert levegő és a központi vezetéken át be-