37592. lajstromszámú szabadalom • Korong influencia gépekhez

Megjelent 11>06. évi december hó 20-án. KIR MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 87592. szám. VIL/g. OSZTÁLY. Korong influenciagépekhez. I)u

WOMMELSDORF HENRIK MÉRNÖK CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 26-ika. Influencia-, illetve kondenzátorgépeknél a fémszektorokat, illetve a vezető bevonatokat ismert módon vagy a szigetelő korongon erősítjük meg vagy — amint föltaláló a 145440. számú német és a 34090. számú magyar szabadalmi leírásban már leírta — két szorosan egymásra fektetett szigetelő korong közé ágyazzuk, illetve egy szigetelő korong belsejébe helyezzük azokat. Az első esetben a szektorok részben levegővel, ill. gázalakú közeggel érintkeznek, a második esetben ellenben kizárólag szilárd szigetelő anyaggal vannak körülvéve. Míg már most — a korongon egyenlő szektorszámot föltételezve — a levegőérintette szektoroknál a korong egy fordulata alatt termelt elektromosságmennyiség egy bizonyos szektornagyság esetén, mely nemcsak kisebb, hanem nagyobb sem lehet, maximumot éri el, addig ezzel ellentétben, a szilárd szigetelőanyaggal körülvett szektorokra nézve számos kísérlet útján megállapíttatott, hogy elegendő és nem változó szektorszám esetén a korong egy fordulata alatt termelt elektromosság mennyisége általánosságban növekedik a szektornagyság növekedésével, illetve ennek megfelelően a szektorok egymástóli távolságának csökkenésével. Ezen megfigyelés gyakorlati kihasználásán alapszik jelen találmány. Ezen találmány abban áll, hogy a — szektorok közötti távolság lehető kicsinyre szabhatása céljából — az egymás után következő szektorok között fekvő szigetelőanyag akképen van elosztva, hogy az egymásra rétegezett lemezek érintkezési síkjában fekvő összekötő utat két, az érintkezési síkban egymásra következő szektor között nagyobbra szabjuk, mint a milyen egy teljes korongon belül az egymásra következő két szektornak geométriai, vagyis közvetlen távolságát, mit pl. különösen előnyös módon azáltal érhetünk el, hogy az egymás után következő szektorokat fölváltva, egy szigetelő réteg különböző oldalain rendezzük el, mely szigetelő réteget az influenciagép korongját alkotó két külön lemez közé iktatunk. Ezen találmányi gondolathoz közel fekvő az az eszme, hogy a szektoroknak minden oldalról szigetelő anyaggal való körülöntése útján oly korongot állíthatunk elő, melynél két szektor között hézag egyáltalában nincs és pedig ugyanazon célból, hogy tudniillik a szektoroknak egymástól való, lehetőleg kis távolsága dacára, közöttük az elektromos kiegyenlítődést lehetőleg meg-