37590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos hullámú áramok előállítására

- 2 — különíti az áramforrástól és azután ellenkező értelmű potenciállal újból összekapcsolja, miáltal a kapacitás a hullámzások megismétlődése mellett ellenkező értelmű potenciállal töltetik. Emellet a hatás fokozódik, minthogy az áramforrás és kapacitás közötti potenciálkülönbség a feszültségek összegeződése folytán megnövekedik. Az áramkört célszerűen nem nyitjuk újból mindaddig, míg a hullámzó áram nyugalomba nem jött, azaz míg csak az áramforrás és kapacitás között a potenciálkülönbség meg nem sziint. Ekkor az áramkör nyitása az átkapcsolón szikrázás nélkül történhetik és újbóli zárás által ellenkező potenciállal újabb hullámzó áram hozható létre. Ha az áramkört előbb nyitjuk, mintsem a hullámzó áram nyugalomba jött, ami pl. akkor történik, ha az áramzárások számát a kapacitás nagysága által megvont határon túl növeljük, akkor a hullámzóáram megszakíttatik és a még fönnálló potenciálkülönbség az átkapcsolón szikrajelenség mellett egyenlítődik ki. Az ily módon előállított hullámzó áramok tetszőlegesen alkalmazhatók pl. röiitgencélokra szolgáló induktorok, nagy frekvenciájú készülékek, továbbá dróttalan távíróhoz, galvanokausztikához, elektromágneses therápiához, faradizációhoz való készülékek hajtására, valamint mechanikai munkának elektromágneses úton való végzésére, stb. Oly kapcsoló berendezések, melyeknél áramforrás, kapacitás és fogyasztó sorba vannak kapcsolva s emellett átkapcsolóval is bírnak, ismeretesek (lásd 2579. sz. osztrák szab.) ennél a berendezésnél azonban nem az áramforrás és kapacitás között fönnálló potenciálkülönbség mellett zárjuk hirtelen az áramkört, hanem az áram lefolyása olyan, hogy az áramsűrűség a növekedő váltakozó áram-feszültséggel együtt fokozatosan nagyobbodik és kisebbedik. A jelen találmánybeli jellegzetes hullámzó áramok tehát emellett a berendezés mellett nem jöhetnek létre. Ismeretes továbbá (lásd 141735. és 141909. számú német szab.), hogy elektromos hullámokat kapacitások alkalmazása mellett is lehet létrehozni oly módon, hogy a kapacitást szikráztatás közben sütjük ki. Emellet ugyan szintén kiegyenlítődik a potenciál-különbség, azonban ellentétben jelen találmánnyal, nem az áramforrás és kapacitás között, hanem magának a kapacitásnak, pólusai között. A hullámzások tehát egészen más módon jönnek létre, mint jelen találmány szerint és ennélfogva egészen más jellegűek is. A mellékelt rajzon az ábrák néhány — a találmány szerint foganatosított és különböző célokra szolgáló — kapcsolási elrendezést tüntetik föl, amivel azonban az alkalmazási módok koránt sincsenek kimerítve, hanem az ábrázolt és a következőkben leírandó kapcsolási elrendezés csak a lényeg megvilágítására szolgálnak. A 2. ábrabeli elrendezést komutátorral ellátott egyenáram forrás mellett alkalmazzuk, melynél a fogyasztó áramkörben váltakozó polaritásu elektromos hullámzásokat állítunk elő. (G) egy egyenáramforrást, (V) egy fogyasztót, pl. transzformátort, (U) egy unipoláris cellát és (C) egy komutátort jelöl. A (C) koinutátor forgatása alkalmával az áramlökések váltakozó áramiránnyal vezettetnek az (U) polarizációs cellához, mialatt ezek a változó áramok a fogyasztó]} át folynak, í 11. azt hullámzásba hozzák. A 3. ábra oly elrendezést tüntet föl, mely egyenáram forrással és komutátorral bír és melyet egyenlő polaritásu elektromos hullámoknak a fogyasztóban való előállítására használunk. A komutátor forgatása alkalmával az áramlökések váltakozó áramiránnyal vezettetnek az (U) polarizációs cellához, míg a fogyasztón egyenirányú áramok folynak keresztül, ill. azt hullámzásba hozzák. Mint jellemző körülmény kiemelendő még, hogy a legkisebb energia fölhasználása mellett a legnagyobb hatást lehet elérni és hogy diszonancia föllépése esetén az energiafölhasználás növekedik, de a készülékek hatása igen jelentékenyen csökken. SZABADALMÍ IGÉNYEK. 1. Eljárás elektromos hullámzó áramoknak egy oly elektromos vezetékrendszerben