37544. lajstromszámú szabadalom • Szikrafogó

Megjelent 1906. évi december lió 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 37544. szám. V/c. OSZTÁLY. Szikrafogó. LIECHTY HERMANN MÉRNŐK BERNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 21-ike. Találmányom tárgya szikrafogó lokomotivokhoz és más oly gőzgépekhez, melyek a fáradt gőzt a kéménybe fújják ki. Ez a szikrafogó nem csak tulajdonképeni céljának felel meg (a szikrákat fogja fel) hanem a tűz élesztéséhez szükséges huzatot is igen jól engedi szabályozni. Találmányom tárgyának egy foganatosítási alakja példaképen a csatolt rajzon látható, hol az 1. ábra a szikrafogót lokomotivnál alkalmazva nézetben, a 2. ábra fölülnézetben ábrázolja. A megrajzolt szikrafogót egy (a) kamara képezi, metynek (b) feneke át nem tört, a (c) fúvócső végén megerősített bádoggyúrií, (d) födele pedig ugyancsak át nem tört, a kéménynek a füstkamarába nyúló végén megerősített (f) bádoggyúrűből áll. A kamara oldalfalait négy a fenekén és födelén forgathatóan ágyazott (h) és (hl) szárny képezi, melyek közül kettő-kettő egymás mö• gött van a kamara minden oldalán fölerősítve, továbbá egy (i) ék, melynek éle a csőfal felé fordul. A hátsó (h) szárnyak a mellső (hl) szárnyaknál rövidebbek, ép úgy rövidebb ezeknek az ékdarab felé fordult hátsó része, mint az előrefordult része úgy, hogy mikor az összes szárnyak azonos mértékben fordulnak el, két mellső szárny között a nyílás nagyobb fog lenni, mint a két hátsó szárny és az ékdarab között. A mellső szárnyak mellső végén egy-egy (w) szögletdarab van alkalmazva és zárt állapotukban a hátsó szárnyak mellső végei mögé fogódzanak, míg a hátsó szárnyak zárt állapotukban hátsó végükkel belül az ékdarabra fekszenek. A szárnyaknak ezenkívül egy-egy (k) karjuk is van, melyek egymással a szárnyak nyitása és zárása céljából kényszermozgásszerúen vannak kapcsolva és egy (1) rúd segélyével állíthatók be. A szárnyak elrendezése olyan, hogy minél jobban nyitjuk azokat, annál nagyobb lesz a fáradt gőz szívó hatása, másrészt hogy a legnagyobb szívóhatás'mindig elől, tehát az ék csúcsa előtt levő nagy nyílásnál létesül. A szárnyak legnagyobb nyílása 2. ábrán látható, mikor azok közel sugárirányban állanak. A szárnyak teljesen csakis a gép befútésénél vaunak nyitva, hogy a füstgázok útja lehetőleg akadálytalan legyen, míg a gép üzeme közben a szárnyakat annak megfelelelően állítjuk be, hogy mekkora huzat szükséges. A kamara feneke valamivel nagyobb, mint födele, hogy akkor, mikor a szárnyat bizonyos mértékben nyitjuk, a szárnyak között levő köz alul zárva legyen. A