37528. lajstromszámú szabadalom • Visszalökés által töltött fegyver

ben a hátsó végállásban (4. ábra) a karral hegyes szöget képezzen, vagyis az emelő kar kisebbedjék. Ily módon a rúgó feszült­ségváltozását a zároló mozgása közben többé-kevésbbé kiegyenlítjük, amennyiben az emelőkar a legkisebb, mikor a rúgó fe­szültsége a legnagyobb és viszont, tehát a két tényező szorzata közel állandó. Ha a fegyvernek külön előretolórúgóval ellátott visszafutócsőve van, ezt a csövet i ugyancsak a föntebb leírt elv alapján lehet mozgatni, még pedig a závárzattal függés­ben vagy ettől függetlenül. Az 5. ós 6. ábrán példaképen még egy foganatosítási alak látható, melynél az emelő­áttevés többszörös, amennyiben a rúgó köz­vetlen hatása alatt álló átvivőemelő mel­lett és evvel együttműködőén a használt kinematikai láncba oly emelők vannak be­kapcsolva, melyek a zárolót mozgató erőt ugyancsak változó hatókarral viszik át a zárolóra. A (v) zárolónak a megrajzolt foga­natosítási alaknál a nyitó- és zárószerkezet alkatrészét képező két (m n) hajtórúdja van. Az (o2) csap körül forgatható (i j) átvivő­emelőnek az adott esetben nyomórúgó gya­nánt szerkesztett (b) rúgó hatása alatt álló (i) alsó karja pedig akként van elrendezve, hogy hatóhossza a legkisebb legyen, mikor a rúgó feszültsége a legnagyobb (6. ábra), míg fölső (j) karja egy S-alakú (a) hajtórúd útján van a (v) zároló hátsó (n) hajtórúdjával oly módon összekötve, hogy a 6. ábrán látható végállásában a kar ismét a legrövidebb, vagyis az (nl) forgáspontnak j az (a) hajtórúdban föllépő erőtől való távol­sága a legkisebb legyen és ez a kar fejtse ki a forgatónyomatékot, az 5. ábrán látható kezdeti állásban ellenben a kar hossznbb, vagyis az (nl) forgáspontnak az (a) hajtó­rúdban föllépő erőtől való távolsága nagyobb legyen. Az (i j) emelőnek és az (a) hajtó­rúdnak leírt alkalmazása a zárórúgó és a zároló között az áttevési viszonyt nagyob­bítja, tehát a kivánt szabályozás elérését megkönnyíti. Az 5. és 6. ábrán a hatókarokat, tehát a forgáspontoknak a föllépő erőtől való távol­ságát összehasonlíthatás céljából pontozva ábrázoltam. A (b) rugót természetesen a fegyver alak­jának megfelelően az (i j) emelőhöz és (a) hajtórúdhoz viszonyítva más helyzetben is elrendezhetnők, továbbá egyetlen rúgó he­lyett többet is alkalmazhatnánk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Visszalökés által töltött fegyver, jelle­mezve azáltal, hogy a zárórúgó hatását a visszalökés által befolyásolt mozgó­részekre (zárolóra, csőre stb.) áttevő eme­lők viszik át, melyeknek a rúgó forgató nyomatékát megszabó karjainak hossza a löket közben változik, hogy a zárőerőt a löket közben különböző mértékben, illetve a követelményeknek megfelelően szabályozva lehessen átvinni. 2. Visszalökés által töltött fegyver, mely­nek mozgó részeit (a zárolót, csövet stb.) az 1. alatt védett berendezés mozgatja, azáltal jellemezve, hogy a rúgóerő átvi­telére változó hosszúságú működő ka­rokkal bíró áttevő emelők egy csoportja van oly módon elrendezve, hogy az egy­máshoz csatlakozó emelők a rúgóerőt a zárolóra az áttevési viszonyok szorzatá­val egyenlő viszonyban vigyék át. (2 rajzlap melléklettel.) 0AUJU e )észvéhv TÁ RSA8AO NYOMDÁJA QUOAPMTWt

Next

/
Thumbnails
Contents