37526. lajstromszámú szabadalom • Visszafutó csővel bíró löveg, kiszorítóberendezésből és sűrített levegőt tartalmazó tartályból álló cső előretoló szerkezettel

— 87 — melynek segélyével a (G) levegőtartály fenekébe be vannak csavarva. A (G) levegőtartály feneke a löveg csőfenekének (al) szarvával mereven van összekötve, míg a (Dl, FI) dugattyúrudak a (B) fölső lövegtalpat elől elzáró (J) lemezbe vannak be csavarva. Az (E) kiszorítóhenger és a (G) levegőtartály között a (K) csatorna létesít kapcsolatot, (2—4. ábra), mely a hengerrel egy (kl) furaton és a levegőtartállyal egy (k2) nyíláson közlekedik. Az (E) kiszorítóhenger mellső részében egy (M, N) visszacsapószelep van beépítve (1. ée 4. ábra), melynek (M) szeleptestét egy (P) rúgó nyomja az (N) szelepülésre. Az (M, N) szelep záró állapotában a kiszorítóhengert nem zárja el teljesen, minthogy az (N) szelepülésben kis keresztmetszetű (nl) átvezetőcsatornák vannak kiképezve. Az (E) kiszorítóhengernekaz (F) dugattyú előtt levő része és a (K) átvezetőcsatorna állandóan folyadékkal van töltve, míg a sűrített levegőt tartalmazó tartályban (mikor ez az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetét foglalja el) a sűrített levegőn kívül csakis éppen annyi folyadék van, hogy a (K) csatorna (k2) nyílását a lövegcső minden lehetséges helyzeténél folyadék födje és a sűrített levegő a kiszorítóhenger tömítőszelencéjével ne érintkezzék. A lövegcső nyugalmi helyzetében a folyadékfék és a csövet előretoló szerkezet részei az 1. ábrán látható viszony lagos helyzetben vannak. A lövegcső hátrafutásában és előremozgásában a sűrített* levegő (G) tartálya és az evvel mereven kapcsolt részek, a (C) fékhenger és (E) kiszorítóhenger vesznek részt, míg a (B) fölső lövegtalppal mereven kapcsolt (Dl, FI) dugattyúrudak és (D, F) dugattyúk nyugalomban maradnak. Hogy a cső visszafutásánál és előremozgásánál a folyadékfék önként működik, a találmány szempontjából mellékes, ezért nem is ismertetjük. A csövet előretoló szerkezetben a cső hátrafutásánál és előremozgásánál a következő folyamatok játszódnak le. Mikor a cső hátrafutása megkezdődik, az (E) kiszorítóhengerben az (F) dugattyú előtt levő folyadék az (M) szelep nyitása közben a (kl) nyíláson, (K) csatornán és (k2) nyíláson a sűrített levegő (G) tartályába szorúl és az ebben levő levegőt még jobban megsűríti. Amint a visszafutórészek mozgás energiája elfogyott, a sűrített levegő ismét kiterjed és a folyadékot a tartályból kiszorítja. Ezen közben az (MN) visszacsapószelep záródik úgy, hogy a folyadék a szűk (nl) csatornákon kénytelen az (E) kiszorítóhengerbe visszafolyni. Ennek következtében a folyadék áramlása nagyon le van fojtva és a csőnek a folyadéknak az (F) kiszorító dugattyúra gyakorolt hatása alatt végbemenő előremozgása elég lassan történik. Az 5. és 6. ábrán látható második foganatosítási alak az előbb leírttól csupán C3ak annyiban tér el, hogy két (E) kiszorítóhenger van alkalmazva, melyekből a folyadék a cső visszafutásánál két (kl) nyíláson a közös (K) csatornába és innen a (G) tartályba szorúl. Eme szerkezetnek az az előnye, hogy a folyadékféket és az előretolószerkezetet szimmetrikusan lehet elrendezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Visszafutócsővel biró löveg, kiszorítóberendezésből és sűrített levegőt tartalmazó tartályból álló csőelőretolószerkezettel, azáltal jellemezve, hogy a sűrített levegő (G) tartályában úgy a (C, D) visszafutásfék, mint az (EF) kiszorítóberendezés el van helyezve. 2. Az 1. alatt védett lövegnek foly adékfékkel fölszerelt foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a (C) fékhenger és (E) kiszorítóhenger egy darabot alkot és egy köralakú karima közvetítésével van az üreges hengeralakú (G) levegőtartályban tömítve beszerelve. (1 rajzlap melléklettel.) MUM RÉSZVÉNY TÁR6ASAQ NYOMDÁJA BUOAPMTSK