37523. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék mindennemű járműhöz

- 3 -képezve, a (G) lemezen pedig a csuklócsap fölvételére szolgáló nyúlványok vagy sze­mek vannak elrendezve. Ezen (G) lemezek a (D) kerékkoszorúhoz, annak belső oldalán (K) csavarokkal vagy szögecsekkel vannak odaerősítva. A küllővégek a lemezekhez, valamint a lemezek a koszorúhoz természe­tesen tetszőleges megfelelő más módon is lehetnek hozzáerősítve. Az ezen elven szerkesztett kerék nem­csak nagy ellenálló képességű minden azt érő ütések ellen, hanem rugalmas járást is biztosít, ami motorkocsiknál már rég érzett szükséglet. A rugalmas járást rendesen a küllők csavarási igénybevételének hatása folytán érjük el, melyek ilyenkor a 2B áb­rán látható módon vannak a koszorúhoz kötve. A kerék azonban úgy is lehet szer­kesztve, hogy a küllőnek a koszorúhoz erősített vége a koszorú irányában kis já­tékkal bír, mely játéket rugók határolják, melyek a küllővégeket a középállásukban tartják. Az ilyen küllőnek a (G) lemezzel való összeerősítését egyszerű kivitelben a 2A ábra tünteti föl, melynél a (P) rúgók a (H) csuklócsapokra (melyek következésképen va­lamivel hosszabbak) vannak rátolva úgy, hogy rugalmas betétet képeznek az (I) sze­mek és a (C) küllővég között. Olyan kerék, melynél a küllők és a ko­szorúk között határolt játék van, azon előnnyel bír, hogy az agy a koszorúhoz képest függélyes irányban elmozoghat anél­kül, hogy a vízszintesen álló küllőkben csavarási igénybevétel föllépne. Nem szük­séges, hogy a rúgós küllők minden kerék­nél lemezekből legyenek összeállítva. A kerekek készítésénél a küllőket előbb a koszorúhoz erősítjük s azután illesztjük az agynak megfelelő helyére. Ezt nagyon megkönnyíti, ha, mint már említve volt, a (B) karimák egyike levehető, mely így akkor erősíthető föl az (A) agyra, amikor már a küllők rendes helyükön vannak. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (B) karimák egyike levehető és azt csak akkor szereljük föl, amikor a kül­lők már a megfelelő helyzetben vannak, amikor is megfelelő módon, pl. a karimák lyukain átdugott (0) csavarorsók által rög­zíthető. Lehet azonban a küllőket előbb az agy­hoz és csak azután a koszorúhoz erősíteni, mikor is nem kell, hogy a (B) karima le­vehető legyen. Ily esetben egy kicserélendő küllőt úgy lehet eltávolítani, hogy a (H) csuklóorsót kihúzzuk és az (F) gyűrűt meg­eresztjük vagy eltávolítjuk. Habár a küllőknek a 2. ábrán föltünte­tett alakja, melynél a kerék síkjához kö­rösztben álló síkban kifelé görbülnek, elő­nyösebb, mégis vannak olyan szerkezetnek is előnyei, melynél a küllők befelé görbül­nek. Egy ilyen kereket a 3. és 4. ábra mutat. Ennél látható, hogy a küllők, az előbbihez ellentétben, nem domborúan, ha­nem homorúan görbülnek. A 3. ábrán a küllők két sorozata az agy körüli állásuk­ban fölváltva következnek egymásután, azaz egymáshoz képest el vannak tolva és egy­máson túl érnek, amikor is a szerkezet olyan lehet, hogy a küllők túlérése min­dig, vagy csak terhelt keréknél áll be. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a küllők túlérése sohasem áll be. Az agy, azaz anuak karimái ezen esetben más alakúak, a kerék többi része azonban teljesen olyan lehet, mint az előbb leírt kiviteli alaknál. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a küllők hasonló alakúak mint az 1. és 2. ábrán föltüntetettnél, csakhogy úgy vannak elrendezve, hogy egymást keresz­tezik, azaz a koszorú jobboldalán kiinduló küllők az agy baloldalához vannak erősítve és viszont. A küllők kereszteződése vagy az agyhoz, vagy a koszorúhoz lehet közelebb. Ezen küllők homorúan is lehetnek görbítve. A 8. és 9. ábra szerint a belső lemezek fokozatosan rövidebbek, mint a külső, csak­hogy mind az agyból indul ki, és legtöbb­nyire az 1. ábrán bemutatott módon van­nak hozzáerősítve. A több részből álló (F) gyűrű ékalakú keresztmetszettel bír és úgy van elrendezve, hogy csavarainak meghú­zása által a (C2) lemezhez erősen nyomó­dik. Ha az egyik (B) karima az (A) agyhoz

Next

/
Thumbnails
Contents