37523. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék mindennemű járműhöz

- 3 -képezve, a (G) lemezen pedig a csuklócsap fölvételére szolgáló nyúlványok vagy szemek vannak elrendezve. Ezen (G) lemezek a (D) kerékkoszorúhoz, annak belső oldalán (K) csavarokkal vagy szögecsekkel vannak odaerősítva. A küllővégek a lemezekhez, valamint a lemezek a koszorúhoz természetesen tetszőleges megfelelő más módon is lehetnek hozzáerősítve. Az ezen elven szerkesztett kerék nemcsak nagy ellenálló képességű minden azt érő ütések ellen, hanem rugalmas járást is biztosít, ami motorkocsiknál már rég érzett szükséglet. A rugalmas járást rendesen a küllők csavarási igénybevételének hatása folytán érjük el, melyek ilyenkor a 2B ábrán látható módon vannak a koszorúhoz kötve. A kerék azonban úgy is lehet szerkesztve, hogy a küllőnek a koszorúhoz erősített vége a koszorú irányában kis játékkal bír, mely játéket rugók határolják, melyek a küllővégeket a középállásukban tartják. Az ilyen küllőnek a (G) lemezzel való összeerősítését egyszerű kivitelben a 2A ábra tünteti föl, melynél a (P) rúgók a (H) csuklócsapokra (melyek következésképen valamivel hosszabbak) vannak rátolva úgy, hogy rugalmas betétet képeznek az (I) szemek és a (C) küllővég között. Olyan kerék, melynél a küllők és a koszorúk között határolt játék van, azon előnnyel bír, hogy az agy a koszorúhoz képest függélyes irányban elmozoghat anélkül, hogy a vízszintesen álló küllőkben csavarási igénybevétel föllépne. Nem szükséges, hogy a rúgós küllők minden keréknél lemezekből legyenek összeállítva. A kerekek készítésénél a küllőket előbb a koszorúhoz erősítjük s azután illesztjük az agynak megfelelő helyére. Ezt nagyon megkönnyíti, ha, mint már említve volt, a (B) karimák egyike levehető, mely így akkor erősíthető föl az (A) agyra, amikor már a küllők rendes helyükön vannak. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (B) karimák egyike levehető és azt csak akkor szereljük föl, amikor a küllők már a megfelelő helyzetben vannak, amikor is megfelelő módon, pl. a karimák lyukain átdugott (0) csavarorsók által rögzíthető. Lehet azonban a küllőket előbb az agyhoz és csak azután a koszorúhoz erősíteni, mikor is nem kell, hogy a (B) karima levehető legyen. Ily esetben egy kicserélendő küllőt úgy lehet eltávolítani, hogy a (H) csuklóorsót kihúzzuk és az (F) gyűrűt megeresztjük vagy eltávolítjuk. Habár a küllőknek a 2. ábrán föltüntetett alakja, melynél a kerék síkjához körösztben álló síkban kifelé görbülnek, előnyösebb, mégis vannak olyan szerkezetnek is előnyei, melynél a küllők befelé görbülnek. Egy ilyen kereket a 3. és 4. ábra mutat. Ennél látható, hogy a küllők, az előbbihez ellentétben, nem domborúan, hanem homorúan görbülnek. A 3. ábrán a küllők két sorozata az agy körüli állásukban fölváltva következnek egymásután, azaz egymáshoz képest el vannak tolva és egymáson túl érnek, amikor is a szerkezet olyan lehet, hogy a küllők túlérése mindig, vagy csak terhelt keréknél áll be. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál a küllők túlérése sohasem áll be. Az agy, azaz anuak karimái ezen esetben más alakúak, a kerék többi része azonban teljesen olyan lehet, mint az előbb leírt kiviteli alaknál. Az 5. és 6. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a küllők hasonló alakúak mint az 1. és 2. ábrán föltüntetettnél, csakhogy úgy vannak elrendezve, hogy egymást keresztezik, azaz a koszorú jobboldalán kiinduló küllők az agy baloldalához vannak erősítve és viszont. A küllők kereszteződése vagy az agyhoz, vagy a koszorúhoz lehet közelebb. Ezen küllők homorúan is lehetnek görbítve. A 8. és 9. ábra szerint a belső lemezek fokozatosan rövidebbek, mint a külső, csakhogy mind az agyból indul ki, és legtöbbnyire az 1. ábrán bemutatott módon vannak hozzáerősítve. A több részből álló (F) gyűrű ékalakú keresztmetszettel bír és úgy van elrendezve, hogy csavarainak meghúzása által a (C2) lemezhez erősen nyomódik. Ha az egyik (B) karima az (A) agyhoz