37516. lajstromszámú szabadalom • Hordókénező készülék
Megjelent 1906. évi november hó 21-én. MAGY. SZABADALMI I8|f H 1 VATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 37516. szám. XX/f. OSZTÁLY. Hordókénező készülék. BAKICSICS KÁBOLY KEBESKEDELMI ÜGYNÖK PANCSOVÁN A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 9-ike. A boroshordók tisztántartása sok gondot okoz a gazdának. A hordóknak a megpenészedéstől való megóvása szokás szerint kénezéssel történik. A kénezés ezidőszerint tudtommal igen primitív módon eszközöltetik, úgy hogy az a célnak meg nem felel. Két kénező eszközt ismerek. Az első: ahol egyszerű dróthorogra akasztatik a kénszelet, a másik kénező mód szerint pedig a dróthorog az akonán át úgy van húzva, hogy a horog alsó részén egy kis bádogkupak is van. Ezen kénezők nem felelnek meg a célnak, mert a főkövetelmény, hogy a kén elégése által keletkező gázok magában a hordóban maradjanak, ezen kénező eszközök által nem éretik el még pedig azért> mert az első módnál a többszöri kénezéssel a hordó akonája (szája) — lévén a drót keményebb a fánál, — többször bevágatik, benyomódik, mely bevágásokon át a gáz utat talál kifelé. Ugyanez áll a másik módnál is, mert itt az akonán át húzott drótnak föl- és lehúzásával, amint az a hordó nagysága szerint szükséges, az akonában a dróthorog részére fúrt lyuk kopik és bővül s így bőséges utat talál a gáz elillanni. Az első mód hátránya még tovább az is, hogy az égő kén a hordóba, esetleg borba csöpög | s a hordóban lerakódik. A legközelebbi musterjedésnél aztán föloldódik, a mustba kerül, mimiatt záptojás szagot kap a bor. A másik kénező eszköznél alkalmazott bádogkupak ugyan hivatva volna a hordóba való csöpögést megakadályozni, de ez nem sikerül mindig, mert ha a hordó csak egy kissé is ferdén áll, minthogy a dróthorog merev, — az egész készülék ferde állásba jön s ekkor a csöpögés a kupak mellé a hordóba történik. A természet törvénye az, hogy penészes hordóban a kén nem ég. Minthogy pedig a penész jelenlétét szaglalással szoktuk észrevenni, ami magábavéve, megbízhatatlan, mert nem mindenki érzi a penésszagot, ép a kénezéssel kellene csalhatatlanul megállapítani azt, hogy penészes-e a hordó. De minthogy úgy az első, valamint a második mód is friss levegőt ereszt a hordóba, az első a hordó száján a drót által okozott benyomásokon (bevágásokon) át, a másik az akonában fúrt lyukon át, a kénszelet a bejutott friss levegő fölhasználásával a penészes hordóban is úgy ahogy, de mégis elég. Ezek az általam ismert kénezési módoknak a hátrányai és hibái. Az általam föltalált, rajzban bemutatott
