37491. lajstromszámú szabadalom • Kézi emeltyű fékek vezényművek, szelepek és hasonló szerkezetek számára

és a tárcsának relatív elmozdulása tehát ekként biztosítva van. Az előnyösen négyszögű harántmetszettel bíró (2) csapon két oldalt egy-egy, négy­szögletes lyukkal ellátott (11) tárcsa van elrendezve, melyek között az agy és a két tárcsa a (12) csavaranya segélyével van megtartva. Minthogy úgy a görgők, mint ezek nyom­fölületei kissé kúposak, a (12) anya meg­húzása által esetleges kopások kiegyenlít­hetők. Az (5) tárcsa előnyösen a (13) orral van ellátva, mely a hátsó (11) tárcsa kivágásában vagy ennek két ütközője között mozog, melyek az emeltyű mozgását mindkét irány­ban határolják. Az emeltyű már most következőképen működik: Ha az (1) emeltyűt a nyíl irá­nyában (1. ábra) elállítjuk, akkor, mivel a rudazat (6)-nál reakciót gyakorol a (4) gör­gők a (8) rögzítő fölületek és a (3) gyűrű között megszorúlnak, minek következtében az emeltyű helyzetében megmarad akkor is, ha azt elengedjük, miközben a (9) csavar­orsó a (10) kivágás jobb oldalán van. Ha már most az emeltyűt ismét visszaállítjuk, akkor a reakció (6)-nál az emeltyű elmoz­gatásának irányában működik és a görgők középállásukba jutnak vissza (2. ábra), amikor is a rögzítés megszűnik és az emeltyű könnyen mozgatható. Ha az emeltyűt bár­mely tetszőleges helyzetben elengedjük, akkor a reakció a két tárcsát az emeltyű­höz képest relatíve eltolja és ezzel a gör­gőket és az emeltyűt ismét rögzíti. Ha az emeltyűt lökés éri, akkor ez iránya szerint vagy jobban szorítja a görgőket rögzítő fölületiikhöz, vagy azokat onnan el­távolítja és az ellenkező irányú rögzítő fölületekhez szorítja úgy, hogy soha sem állhat elő az emeltyű véletlen kikapcsolása. A görgőknek az egyik szorító fölii létről a másikra való átugrását a görgőknek a rög­zítő fölületekhez mért megfelelő méretezése által alig észrevehetővé tehetjük. Ha az emeltyűt húzó emeltyű gyanánt használjuk, ha tehát azt pl. a fék meg­húzásakor a nyíl irányával (1. ábra) ellen­kező irányba mozgatjuk, akkor a rudazat reakciója is mint húzóerő lép föl és á görgők a szemben fekvő rögzítő fölületek­ben megszorulnak. Az emeltyűnek a 4. és 5. ábrákban föl­tüntetett foganatosítási alakja a leírttól annyiban tér el, hogy a (4) görgők az (5) tárcsák egyikében (5. ábra) forgathatóan vannak ágyazva, míg a rögzítő fölületek­kel ellátott kivágások a (3) gyűrűn vannak kiképezve (4. ábra). Itt azonban az (1) emeltyű (2) csapja nem helytálló, hanem forgatható és egyik végén a (14) emeltyű hordja, mely a rudazattal van összekötve. Elől a csap négyszögalakúan van kiképezve és a (3) gyűrűt és a mellső (51 ) tárcsát hordja, mely ismét a (9) csavarorsó segé­lyével kapcsolódik az (1) emeltyű hosszú­kás lyukába. Ez az (1) emeltyű a tárcsa egy bütykén ül és a rögzítő fölületekké kiképezett (7) kivágásokkal van ellátva. Ezen foganatosítási alak éppen úgy mű­ködik, mint az előbb leírt, csakhogy a (3) gyűrű az emeltyű mozgása alkalmával a (2) csappál együtt mozog, míg az (5) tárcsa helyben marad. Ugy a görgők, mint ezek futófölületei itt is kúposak, hogy a kopásnál utánállítás lehetséges legyen. SZABADALMI IGÉNYEK. í. Kézi emeltyű fékek, vezényművek, szele­pek és hasonló szerkezetek számára a rudazatnak az emeltyűre gyakorolt reak­ciójával, jellemezve egy, az emeltyű agyában elrendezett, kettős működésű görgős rögzítőszerkezet által, mely az emeltyűt minden helyzetében megfogja ós ezáltal az eddig szokásos rögzítő fogas szegmenteket és más ily szer­kezeteket pótolja. 2. Az 1. alatt igényelt kézi emeltyűuek egy foganatosítási alakja, jellemezve az emel­tyű agyában elrendezett, egyenkint két­két rögzítő fölülettel körülvett görgők által, melyek az emeltyűt lökésekkor is-

Next

/
Thumbnails
Contents