37468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szövött zsenilia-bolyh szalag előállítására

— 8 -hatók a hozzájuk tartozó láncfonalak egyik vagy másik oldalára. A (c) kötő fonalak (7. ábra) külön (k) csévékről fejtődnek le és (1 m) nyomó és vezető hengereken, valamint (n és q) hengereken vezettetnek tova, melyek közül a legutolsó (o ]>) sulyemeltyűs feszítő szerkezet hatása alatt áll. A (q) hengerről a (c) kötő fonalak azután (r) vezető hengerre jutnak, ahonnan útjukat lefelé veszik az (e) tűk fülein keresztül és pedig a páros számú fonalak a mellső sín tűin, a páratlan számúak pedig a hátulsó sín tűin vezettetnek keresztül. Az (a) láncfonalak szintén külön (u) csévékről fej tődnek le és (w) vezető hengeren, valamint (x) hengeren és (z) vezető hengeren vezettetnek tova, mely utóbbi (y) súlyemeltyűs feszítő szerkezet hatása alatt áll. Ezt követőleg az (a) láncfonalak, (f) sínek egymás fölött elrendezett furatain mennek keresztül, hogy azután innen a (t) mellgerendához és a (v) szövethengerhez jussanak. Külön (d) hurokfonalak alkalmazása esetén ezek szintén külön csévékről fej tődnek le, melyek a rajzon nincsenek föltüntetve és a (g) sínek furatain vezettetnek keresztül. Egy vagy több sor ilyen (d) hurokfonalat használhatunk. Ha több sor nyer alkalmazást, ezeket egymás fölött elrendezett (g) síneken ((5. ábra) fűzzük keresztül. A részeknek a 7. ábrán látható helyzetében az (el e2) sínek le vannak sülyesztve, ellenben az (f és g) sínek föl vannak emelve, ennek folytán szád képződik, melyen át egy (b) vetülékfonalat vetünk most be. Ezután a több villás rúdból képezett (s) bordát a kész áru felmozgatjuk és ezzel a (b) vetiiléket beverjük. Az (s) borda egyes villásrúdjai a 7. ábrán látható módon közre fogják az egymás fölött fekvő (il—i5) fonalakat, melyek a kötés elkészülte után egy láncfonalnyalábot alkotnak. A vetülék beverése után a szádváltás megy végbe, mire az alkatrészek a 8. ábrán látható helyzetet foglalják el. Az (e) tűk ekkor megemelkedve, az (f) és (g) sínek pedig lesülyesztve vannak. Mindjárt az (e) tűk megemelkedése és az ezáltal eszközölt szádváltás után az (el és e2) sínek, melyeken az (e) tűk ülnek, egymáshoz képest eltolódást szenvednek a gép szélessége irányában, mikor is az egyik sín, tűivel, a a gép baloldala, a másik a gép jobboldala felé tolódik, úgy hogy a kötőfonalak, pl. a páratlan sorszámúak a láncfonalaktól balra, a páros sorszámúak pedig azoktól jobbra jutnak. Az (el e2) sínek eltolódásával egyidejűleg a (g) sín eltolódása is végbe megy, melyen a (d) hurokfonal van keresztülfűzve, mely utóbbi azután a 4. ábrán látható módon a kötőfonallal együtt beszövetik. Az eltolódás és bevetés után az (e) tűk újból lesülyednek, mire a működés ismétlődik. Az (e) tűk és a (g) sín oldalirányú eltolódása mindenkor csak az (e) tűknek a szádból való kiemelkedése után történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás szövött zsenilia-bolyhszalag előállítására, azáltal jellemezve, hogy a félkész árúban egyrészt az egyes bolyhszalagokhoz tartozó (a) alapfonal, másrészt a (b) vetülékfonalakat az (a) alapfonal mindkét oldalán alulról átfogó és a vetíilékfonalak közt az alapfonal fölött egymást keresztező (c) kötőfonalak feszültségét egymáshoz képest úgy szabályozzuk, hogy a félkész árú fölmetszése után a vetülék- vagy bolyhfonalvégeket az (a) alapfonalakra támaszkodó (c) kötő fonalak egyoldalúan függélyesen álló helyzetbe (U-alakba) hozzák és ezen helyzetben állandóan megtartják. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás szerint előállított zsenilia-bolyhszalag, azáltal jellemezve, hogy egy vagy több (d) hurokfonal a függélyesen álló helyzetben lévő (c) kötőfonalakat egymással összeköti, hogy azok helyzetét biztosítsa. 3. Az 1. pontban igényelt eljárás szerint előállított zsenilia-bolyhszalag kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az (a) alapfonalat függélyesen egymás fölött elrendezett egyszerű fonalak helyettesítik, melyek közül csak a legalsó és a szövetben látható fonalaknak kell jobb minőségű, erősebb és szükség esetén