37454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék félpépnek tőzegből való előállítására

aiegjelent 1906. évi november hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 37454. szám. XII I/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék félpépnek tőzegből való előállítására. KIBNEB ANTAL MŰVEZETŐ ADMONTBAN. Bejelentésének napja 1906 május hó 28-ika. Elsőbbsége 1905 április 7 ével kezdődik. Jelen találmány tárgya eljárás tőzeg föltárására félpép előállítása céljából. Az eljárás különösen a tőzegrészek olyként való szétosztását célozza, hogy a fölbontás ne vitessék a félpép képzésére előnyös mértéken túl és hogy a tőzegrészecskék a félj pép nemezesedéséhez szükséges hosszt megtartsák és ne dörzsöltessenek szét fölösleges mérvben. Ezen célt a találmány tárgyát képező eljárással azáltal érjük el, hogy nem mint eddig, csak egyetlen aprítókésziiléket alkalmazunk, hanem hogy a tőzegalkatrészek különböző nagyságai szerint különféle ily készüléket használunk úgy, hogy a tőzegrészecskék különböző nagyságú fajtái csupán a nekik megfelelő aprítókészülékkel bontatnak föl rostokra. A találmány kiterjed továbbá az eljárás végrehajtására szolgáló készülékre is és az eljárás az alábbiakban a mellékelt rajz kapcsán van leírva, melynek 1. ábrája az eljárás végrehajtására szolgáló berendezést tünteti föl. A földolgozandó tőzeget tetszőleges alkalmas emelőmű például páternoszter segélyével az ösmert szerkezetű (a) farkasba szállítjuk, melyben fölapríttatik, azután pedig a (b) szekrényben lévő (c) rázószitára ül, mely excenterek vagy hasonlók segélyével rázómozgásban tartatik és amelyre alkalmasan elrendezett (d) vízcsövekből vízsugarak permeteztetnek, amelyek a tőzegtömeget meglágyítják és a benne lévő humuszsavat kilúgozzák. A fölaprított tőzeg durvább részei, melyek a (c) szita nyílásain nem mehetnek keresztül, a szitán végighaladnak és (f) nél távoznak, míg a fölaprított, a (c) szitán keresztülhulló részecskék a vízzel együtt (g)-nél kifolynak és a (h) keverőteknőbe jutnak, melyben a I tőzeget újból friss vízzel keverik, kavarják ) és kilúgozzák. A kavaróteknőből az anyag a fajtázókészülékbe kerül, mely két egymás fölött elrendezett (m, n) rázószitából áll, amelyek a tőzeget szemnagyság szerint fajtázzák úgy, hogy a durvább részecskék a fölső (m) szitán, a finomabb részecskék pedig az alsó (n) szitán maradnak, míg a humuszsavat tartalmazó víz a földes és a legkisebb részekkel együtt, melyek a kötésre már nem alkalmasak, a legalsó szita alatt, a fajtázó készülékből eltávozik. A különféle rázószitákról lefutó anyagok most különböző bontókészülékekbe jutnak, melyek lényegükben két-két egymás ellen