37442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyantaréteg eltávolítására az úgynevezett széknád fölületéről

lazán egymásfölé rétegezzük. Azután a nád­hoz valamely csiszoló anyagot öntünk ele­gendő mennyiségben, így pl. porított horzsa­követ, őrölt üveget vagy őrölt tűzkövet, infuzoriaföldet vagy más effélét. Avégből, hogy a csiszolószert munkaközben lehetőleg egyenletesen elosszuk, előnyösnek bizonyult, j azonfölül még egy bizonyos mennyiségű gyapjúrongyot a dobba bedobni és kevés vizet hozzáadni. A dob előnyösen vízszintesen csapágyak­ban forgathatóan van fölfüggesztve és tet­szésszerinti alkalmas hajtással ellátva. Miután a dobot a fönt leírt módon megtöl­töttük, azt forgásba hozzuk és addig hajtjuk, míg a benne levő nád teljesen megszaba­dult gyantarétegétől. Az eljárással eddig szerzett tapasztalatok szerint erre a célra két óra rendesen elegendő. Az így kezelt nád már most nemcsak, hogy teljesen gyantátalanítva van, hanem egy­úttal megszabadult minden olyan tisztátalan­ságtól, mely esetleg a föiületére volt tapadva. A megtisztított kovaréteg sima fölületű úgy, hogy a nád ezen kezelés után a legjobb nádfajtákkal majdnem egyenértékű. Nem lényeges, hogy a nád kezelésére forgó dobot alkalmazzunk. Mert amint lát­ható, csak az a fontos, hogy a nád zárt kamarában a csiszolószerrel együtt akképen rázassék ide s oda, hogy az egyes nád­szálak állandóan egymáshoz és a kamara falaiba ütközzenek és hogy emellett a csi­szoló szer lehetőleg egyenletesen legyen a tömegben elosztva. Erre a célra a gyakor­latban igen sok berendezés van használat­ban, kisebb tárgyaknak, mint pl. öntött és kovácsolt daraboknak, üveggyöngyöknek és más efféléknek lecsiszolására és polirozására. Ehhez képest sem az alkalmazott berendezés, sem az általános eljárás nem képezi a talál­mányt, hanem az, hogy a lecsiszolásnak ezen magában véve más célokra már ismeretes módját azon külön feladatra alkalmazzuk, hogy ragadós széknádat gyantarétegétől meg­szabadítsunk. Ellenben azt találtuk, hogy új eljárás eredménye nagy mértékben függ a csi­szolószer megválasztásától. Lényeges külö­nösen azon finomsági fok, melyre a csi­szolószer pontosítva van. Ha a csiszolószer túlságosan durva szemcséjű, akkor nem dör­zsöli le a kovakéreg fölületéről a gyanta­réteget és azonfölül a kovaréteget magát is megtámadja úgy, hogy az érdes és lyukacsos lesz, sőt helyenként egészen el is távolíttatik. Ezen finomsági fokozatokat meglehetős tág határok között kell változtatni, ha külön­bözőfajta csiszolószereket alkalmazunk.'Emel­lett az a szabály érvényes, hogy a lágyabb anyagokat durvább ós a keményebb anya­gokat finomabb állapotban kell alkalmaznunk, ha jó eredményt akarunk elérni. Csiszoló­auyag gyanánt legjobbnak találtam az olyan horzsakövet, mely annyira finomra van po­rítva, hogy cm2 -enként 6000 hurokkal bíró szitán könnyen és teljesen átmegy. Ha üveg­vagy tűzkőport alkalmazunk, akkor a finom­ságnak jóval nagyobbnak kell lennie, mert különben maga a kovaréteg támadtatik ínég. Ha ellenben egészen lágy anyagokat hasz­nálunk, mint pl. bécsi meszet, pallérföldet, krétát vagy más effélét, akkor a gyantaréteg eltávolítása egyáltalában nem megy végbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás az úgynevezett ragadós széknád gyantátlanítására, jellemezve azáltal,hogy a nádat egy dobban vagy más effélében olyan poralakú csiszolószerrel együtt ráz­zuk, melynek finomsági foka úgy van megválasztva, hogy a gyantaréteget el­távolítja, anélkül, hogy a nád természe­tes kovarétegét megtámadná. 2. Az 1. igény szerinti eljárás, jellemezve azáltal, hogy a nádat víz hozzáadása mel­lett vagy anélkül horzsakőporral kezel­jük, mely olyan finomra van őrölve, hogy egy szitán, mely négyzetcentimé­terenként 6000 hurokkal bír, keresztül­megy, anélkül, hogy maradékot hagyna vissza. MU-AS láSZVÉNV TÁJWASÁO NYOMUÁM BUOAPM'ÍH

Next

/
Thumbnails
Contents