37420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kálium bikarbonátjainak előállítására
Megjelent 1 !)()(>. évi november lió 27-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 37420. szám. IV/h/l. OSZTÁLYEljárás a kálium és nátrium bikarbonátjainak előállítására. BEHRENS JÁNOS GOTTLIEB DK PHIL. KÉMIKUS BRÉMÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 26-ika. A jelen találmány tárgya egy eljárás, melynek segélyével a nátrium és kálium bikarbonátjait állítjuk elő egyrészt vízmentes monokarbouátokból, másrészt vízgőz-és szénsav-molekulákat egyenlő menynyiségben tartalmazó gázokból, olyan nagy nyomás alkalmazásával, mely az illető bikarbonátok bomlási hőmérsékletének felel meg. Az alkáliák bikarbonátjait rendesen oly módon nyerjük, hogy a monokarbonátot vízben föloldva, az oldaton keresztül szénsavat vezetünk át. Kizárólag a nátriumbikarbonát számára létezik ezenkívül egy másik módszer is, hogy t. i. közönséges kristályos szóda fölött szénsavat vezetünk el, mikor is a kristályvíz egyrésze lefolyik és a használt nyers szóda tisztátalanságait kimossa: Na2 C03 10H2 0 C02 = 2 NaH C03 4- 9 Hs 0 Az első esetben a bikarbonátot oldat alakjában, az utóbbiban száraz állapotban nyerjük. A bikarbonát oldott alakbani előállításának különösen a szénsavgyártásban van kiterjedt alkalmazása, mivel az ilyen oldat már a főzés alkalmával tartalmának felét C02 alakjában leválasztja, melyet ezen úton tiszta állapotban kapunk meg, míg az oldatban monokarbonát marad vissza: 2NaHCOs = Na2 C03 -f H2 0 -f C02 Az ezen eljárásnál fölhasznált oldatok azonban rendesen csak 15°/0 bikarbonátot tartalmaznak, miből minden további bizonyítás nélkül következik, hogy a szénsav leválasztását sokkal olcsóbb volna a száraz bikarbonát-por hevítése által, mint a csak 15%-os oldat főzése által eszközölni. A száraz bikarbonát-por bomlásánál természetesen száraz monokarbonát marad vissza, melyet C02 -(- H2 0 fölvétele által újból bikarbonáttá kell átváltoztatni: Naa C08 + H2 0 + C02 = 2NaHCOs Ezen utóbbi reakció azonban a gyakorlatban nagy nehézségekkel jár, melyeket különösen a víz hozzávezetése okoz. Mert ha a száraz monokarbonát-port vízzel befecskendezzük, a szóda elveszti lyukacsosságát és kéregszerűen összetapad, miáltal a C02 -vel való telítés csak tökéletlenül megy végbe. Ezért ezt a módszert a gyakorlatba nem lehet bevezetni. A szénsavgyártásnak tehát az a föladata, hogy eljárást találjon, mely száraz bikarbonátnak vízmentes monokarbonátból való előállítását lehetővé teszi. Ezen problémát oly módon kísérelték megoldani, hogy a koksznak COg tartalmú .égési gázait megfelelő mennyiségű vízgőzzel ke-
