37393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető ragaszanyagnak előállítására
üyosen lehet a gyapjú stb. tisztításánál a szennyvízből nyert szennyet vagy egyéb anyagokat közvetlenül is fölhasználni. Lehet továbbá vért, ürülékeket, húshulladékokat stb. fölhasználni. A szénhydrogénanyagok, melyek ezen célra leginkább alkalmasak, azok, melyek magas fajlagos sűrűséggel (0.75—0.95) bírnak, mint az ásványolajok desztillációhátralékai (masut, asztakis, égőolaj stb.), lehet azonban nyers ásványolajat és fölhasználni. Mint kondenzáló szer baryt, marómész, marónátron (mely a legjobb eredményeket adja), chlorzink és némely esetben chloraluminium is alkalmazható. Gyárilag az eljárás foganatosítása a következő példa szerint történhetik : 100 kg. schwindet vagy nyerslanolint 2 rész kénsav és 3 rész salétromsav keverékének 2 kilogrammjával keverünk és magas hőmérséklet mellett élénken átgyúrunk, míg etherikus szag és némely vöröses gőz szabadul föl. Ezen pillanatban hevítés és a keverék fölmelegítése mellett bizonyos mennyiségű alkálikus vizet adagolunk hozzá, hogy a reakciót föltartóztassuk vagy megnyugtassuk és a massza elszenesedését megakadályozzuk. A masszát ezután sajtoljuk és szárítjuk és végül 1000 kg. nehéz ásványolajjal 10 kg. baryt vagy körülbelül ugyanannyi marómész hozzáadása mellett egy retortába helyezzük be. A retorta ezután 300—600° C. hőmérsékletnek tétetik ki és időnkint az ammoniakgőzökből álló gázokat kieresztve a kondenzációt a massza bizonyos elgyantásodásáig folytatjuk, a masszát ezután formákba öntjük, hol megdermed, kihűlés közben megkeményedik és az atmoszferikus levegő behatása alatt megszárad. A száradás száraz, hideg légárammal elősegíthető. Az ilykép nyert massza az új ragasztószert képezi, mely többé-kevésbbé szilárd homogén konzisztenciával bír, ragadós fogásúés 0.90—0.99 fajlagos súllyal bír. A ragasztóanyag 80—90° C. között olvad és igen magas gyúladási hőfokkal (300° C.) bír. Vízben oldhatlan. A ragasztóanyag különösen tüzelőanyagoknak brikettalakban stb. való előállítására ! használható, mimellett azok fűtő ereje lényegesen fokoztatik. A ragasztó anyag ragadós tulajdonságánál fogva egymagában vagy más anyagokkal keverve plasztikus testek képzésére is alkalmazható. Athatlaní sága folytán bevonatok stb. előállítására is szolgálhat. Továbbá igen előnyös talajdonságokkal bír, mint kenőanyag és enaek folytán úgy használható, mint a merev kenőcsök. Az anyag különböző alkalmazása szükség szerint annak folyósítását vagy olvasztását vagy oldószerben, mint nafta, szénkéneg, szón tetrachlorid stb. való kezelését kívánhatja meg. Ami a ragasztószert képező massza szilárd állapotát illeti, könnyűséggel lehet tömbök alakjában vagy alkalmas tartályokba zárva vagy csomagolatlanul és szállítani. Szabadalmi igények. 1. Eljárás új éghető ragasztóanyag előállítására, mely abban áll, hogy nitrokénsav és nitrochlorderivatok salétrom- és kénsav vagy salétromsav és sósav keverékének szerves anyagokra való vegyi behatása által képeztetnek .és hogy az így nyert nitrokénsav- vagy nitrochlortermék energikus kondenzáló szernek, mint baryt, marómész, marónátron, chlorzink vagy chloraluminium jelenlétében valamely nehéz szénhydrogénre hat. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatotosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nitrokénsav- vagy nitrochlorderivátok előállítására állati eredetű anyagok, mint vér, ürülékek stb., valamint különösen faggyúmirigyek izzadmányai, pl. ú. n. Schwind epezsír (cholesterin), nyers lanolin vagy a gyapjú stb. tisztításánál nyert hulladékvizek piszokja vagy egyéb maradékai alkalmaztatnak. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganato-' sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy 100 súlyrész ú. n. Schwind, 2 súlyrész a/6 kénsav és 3 /6 salétromsavból álló keverékkel kezeltetik és a reakció alkalmas pillanatban alkálikus víz hozzáadása által megszakíttatik, mire a nyert nitro-
