37348. lajstromszámú szabadalom • Gőzelosztószelep közvetlenül működő gőzszivattyúkhoz és hasonlókhoz

Megjelent 1906. évi november hó 18-áu. ^ MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 87848. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Gőzelosztó szelep közvetlenül működő gőzszivattyúkhoz és hasonlókhoz. G. & J. WEIR LIMITED GYÁRI CÉG GLASGOW MELLETTI CATHCARTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 április hó 2-ika. A jelen találmány közvetlenül működő gőzszivattyúk és más ilyen, gőzzel hajtott gépek működtetésére szolgáló gőzelosztó szelepre vonatkozik és célja az ilyen gépek működtetésének egyszerűbbé, hatásosabbá, megbízhatóbbá és kényszermozgásúvá tevése. A találmány főkép tehermentesített dugattyús szelepeknél nyerhet alkalmazást, de használható az tolattyús szelepeknél is, még pedig úgy görbe, mint egyenes, síklapú csúszó fölületűeknél, valamint Corlissféle vagy lengő tolattyús szelepeknél is. A találmány értelmében a szelepkamrában csak egy szelep nyer alkalmazást, mely szelepet azonban mozgási pályájának egyetlen része alatt sem működteti gőz, hanem egyideiga szivattyú dugattyúrúdja által mozgatott rudazat, később pedig, löketének végéig, egy vagy több spirális-, vagy más alakú rúgó. A találmánynak két különböző typusú szelepen való alkalmazása a csatolt rajzon metszetekben van bemutatva, mimellett ugyanazon betűjelzések megfelelő alkatrészeket jelölnek. Az 1. ós 2. ábrákon látható egyik szelepszerkezetnél az (E) gőzelosztó és működtető szelep az (A) szelepkamrában levő hengeralakú (C) üregben mozog. Az (A) szelepkamra a rajz szerint egy darabban van öntve a (B) szivattyúhengerrel és (G) béléssel van ellátva, mely a hengeralakú (C) üreget alkotja és melyben (Dl, D2, D3, D4 és D5) gőzbe- és kivezető nyílások vannak alkalmazva. A valamely alkalmas módon a , szivattyú dugattyúrúdja által mozgatott, az (E) szelepen keresztülmenő (F) orsón, az (E) szelep mindkét végén, egy-egy (H) és (Hl) spirálrúgó, valamint hengeres (J) és (Jl) hüvelyek, vagy süvegek vannak elrendezve, melyeket (J2) karima, illetőleg (J3) csavaranya tart helyzetükben. Az (E) szelep, mozgási irányára merőlegesen, mindkét oldalán két-két (K) és KI) bemélyedéssel vagy kivájással bír (2. ábra), melyek alakja és nagysága megközelítőleg megfelel az (M) golyóknak, melyek az alább ismertetendő (N) vezetőkamrákban vannak elhelyezve. Megjegyzendő azonban, hogy ezen (K) és Kl) bemélyedések bármilyen más olyan alakkal bírhatnak, mely a kivánt eredmények elérésére alkalmas. E bemélyedések középpontjának a szelep mozgási pályájában mért, egymástól való távolsága egyenlő a szelepnek a szelepkamrában való