37326. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú

helyzetbe hozzuk, akkor azon időtartain, • mely alatt a szelep nyitva tartatik, tetszőlegesen beállítható és ezáltal a szállított folyadék mennyisége szabályozható. Ha mindegyik excenter a 0. ábrában látható helyzetet foglalja el, midőn a dugattyú löketének végén van, akkor a (29) tömböknek kiemelkedő része éppen a szívó löketnek utolsó része és a nyomó löketnek első része közben jut a (9) görgő alá. A bebocsátó szelepek mindig a szívó löket kezdetén a hengerben létesített vákuum folytán nyittatnak és, amennyiben a (29) tömbök nincsenek az először említett, szélső helyzetben, úgy ezek a bebocsátó szelepeket a dugattyúk nyomó löketének bizonyos része alatt nyitott helyzetben tartják, mely löketrész a (29) tömbök kiemelkedő része azon hosszának felel meg, mely minden egyes löket közben a görgők alatt tova mozog. A (35) rudaknak és a (29) csúszó tömböknek beállítására a (38) tengelyen megerősített (40) kézi kerék szolgál. A (38) tengely, mely a (39) csapágyakba van ágyazva, a (41) végtelen csavart hordja, mely a (42) csavarkerekekkel kapcsolódik, ' melyek a (35) rúddal horony és eresz segélyével vannak összekötve úgy, hogy a (35) rudaknak és ezeknek (29) tömbjei ideoda csúszhatnak, miközben a (42) csavarkerekek a (43) pofák között helyükön maradnak. Midőn az 1., 2. és 3. ábrák nyomán leírt (20) bütyök tengely vagy a 4., 5. és 6. ábrák nyomán leírt (30) excentertengely oly "áttétellel hajtatik, hogy az a szivattyú forgattyútengelyének minden egyes fordulatánál egy fordulatot végez akkor, ha a (27) bütyköknek vagy a (29) csúszó tömböknek (8) orsók alatti mozgása a szivattyúnak teljes nyomó löketével egybevág, a kibocsátó szelepeken folyadék nem szoríttatik ki, minthogy ez a bebocsátó (szívó) kamarába visszafolyik. Ha ellenben a (27) vagy (29) részek az egyik vagy másik irány felé el vannak tolva, akkor azok a bebocsátó szelepeket a nyomó löket végén, illetve kezdetén tartják nyitva, még pedig annyi ideig, amennyi ezen részek eltolásának megfelel. A 4., 5. és 6. ábrák szerinti elrendezésnél a (30) excentertengelyt fogaskerekű áttétel segélyével is hajthatjuk és ennek és az excenternek a szivattyú forgattyútengelyéhez való szögállását az 1., 2. és 3. ábrák nyomán leírt szerkezet segélyével változtatjuk úgy, hogy tehát nem múlhatatlanul szükséges, hogy a (29) csúszó tömbök a (35) rudakon beállíthatóan elrendezve legyenek. A 7. ábra függélyes metszet egy szivattyúhenger szelepszekrényén át, ahol is a bebocsátó szelep helyett a kibocsátó szelepeknek nyitvatartása van tervezve a szállított folyadékmennyiség szabályozása végett. Ezen célból a (8) szeleporsó a keretalakú (8*) véggel bír, melyet a szivattyú forgattyútengelye által hajtott tengelyen elrendezett (26) gyűrű működtet. A (8) orsó a (4í) liasítékkal van ellátva, melyen a (4) kibocsátó szelepnek (46) ürös orsójában megerősített (45) csap jár át. Ezen kapcsolat folytán a (4) kibocsátó szelep a kiömlő folyadék nyomása által mindaddig megemelhető, amíg a (26) gyűrűnek (27) bütyke a (8) orsót a rajzban föltűntetett módon legmélyebb helyzetében tartja, minthogy ekkor a (44) hasitékban lévő (45) csap megemelkedhetik. A (47) rúgó a kibocsátó szelepet fészkére szorítja. Ha a (26) gyűrűn lévő (27) bütyök a (8*) keret fölső részére a szivattyú szívólöketének egész vagy bizonyos része alatt hat, akkor a (4) szelep ennek megfelelő időközben nyitva tartatik, minthogy a (44) hasítéknak alsó része a (45) csapot lefelé mozgásban és ennek következtében a kibocsátó szelep záródását megakadályozza. A 8. ábra függélyes metszet a szivattyúhengernek szelepszekrényén át, ahol is a be- és kibocsátó szelepek helyett egy segédszelep van a szabályozó hatásnak alávetve. A (48) segédszelep oly nyílásra hat, mely. a szivattyúhenger és a (2) szívó kamara között létesít összeköttetést. A szabályozást a (48) segédszelepre hatva, egy