37323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés dextrin és más hasonló anyagok nedvesítésére
Megjelent 1906. évi november hó 14-étt. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 37323. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés dextrin és más hasonló anyag megnedvesítésére. GÖHRING & HEBENSTREIT CÉG DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 22-ike. Az eddig ismert eljárásoknál a dextrin vagy más hasonló anyag megnedvesítésére a dextrin vagy má3 hasonló poralakú anyag raktározására szolgáló helyiségbe porlasztóberendezéseket szokás beépíteni, melyekhez nyomás alatt álló vizet vezetnek. Ekkor a szétporlasztott víz a levegővel keverődik és a levegőből a dextrin vagy más anyag nyeli el. Ennél az eljárásnál azonban sokféle hátrány vált érezhetővé, így pl. ha a dextrin cserényeken volt kiterítve, a dextrin fölületén könnyen oly kéreg képződött, mely a megnedvesítést igen hátráltatta. Találmányunk alapelve már most az, hogy ha valamely helyiségben a levegő bizonyos hőfoknál vízgőzzel telítve van, eme vízgőz egy része az illető helyiségbe hozott hidegebb tárgyakra mindaddig lecsapódik, míg a hőmérséklet kiegyenlítése meg nem történt. így pl. 500° C.-nál vízgőzzel telített levegő egy köbmétere 82'3 g. vizet tartalmaz és ha 146 cm8 levegő nedvességét 100 kg. száraz dextrinnek adná át, a dextrin elméletileg 12% nedvességet tartalmazna. A nedvesség elnyeletését oly módon lehet lényegesen gyorsítani, hogy a dextrint élénk mozgásban tartjuk, evvel egyidejűleg a csöppképződés veszélyét is elhárítjuk. Találmányunk szerint a levegőt vízgőzzel 60—70° C.-nál nem alacsonyabb hőmérsékletnél telítjük, nehogy túlságosan nagy levegőmennyiségeket kelljen áramlásban tartani, a levegőt pedig csakis addig engedjük a dextrinnel érintkezni, míg a dextrin és levegő között a hőfokkülönbség elég nagy, illetőleg hűtés által ezt a hőfokkülönbséget újból létesítjük. Ennek a célnak elérésére a következő berendezés szolgál; mely a csatolt rajz 1. ábráján elölnézetben és hosszmetszetben, 2. ábráján oldalnézetben és keresztmetszetben és 3. ábráján fölülnézetben látható. A levegőt oly módon telítjük vízgőzzel, hogy azt több (a) edényen vezetjük át (melyek a Wolff-féle palackok módjára vannak szerkesztve és) melyek meleg vízzel telt (b) edényben állanak, hogy a kellő hőmérsékleten, pl. 60° C.-on legyenek tarthatók. Egy más ily (c) palackokból álló csoport van a (d) edénybe beépítve, hol azok mintegy 20° C. hőmérsékletű vízben állanak. Mindkét palackcsoport egy-egy leszerelhető (e p) csővezeték útján van a (g) hengerrel összekötve,
